Fekete keretes, lefele fordított, kékeszöld háromszög előtt, balra egy négyszögletes, jobbra egy hengeres alakú, sárga VIM tisztítószeres doboz. A háromszög alsó csúcsa fölött piros körben a „Mindent tisztit” szlogen. A zománcozott fémtábla bal felső sarkában a Bruchsteiner és fia felirat olvasható, mely a bádogplakát gyártóját takarja. A tábla három sarkában a felfüggesztést biztosító furatok láthatók.

A reklámtábla magán hordozza a kereskedelmi plakátművészetnek azon jellegzetes vonásait, mint az élénk, egymás hatását erősítő színek, a végsőkig leegyszerűsített rajz és lehatárolt kompozíció, valamint a tömören megfogalmazott mondanivaló, hiszen ezek révén éri el célját, a figyelemfelkeltést.

De lássuk, mit tudunk a reklámozott termékről!

A VIM tisztítószer több mint 100 éves múltra tekint vissza. A terméket 1904-ben dobta piacra a brit Lever Brothers szappangyártó cég. A Vim volt az egyik első súrolópor, sokáig ezt a márkát használták az angol háziasszonyok. Feltalálása William Hesketh Levernek (1851–1925), az említett cég egyik alapítójának köszönhető. A tisztítópor a Liverpool melletti Port Sunlight-i szappangyárból indult útjára és hódította meg rövidesen az egész világot. Neve feltehetően az angol köznyelvben is használatos „vim” szóból ered, melynek jelentése erő, energia, életerő.

Magyarországon az 1930-as évektől kezdte forgalmazását a Hutter és Lever Zrt., majd 1934-től a rákospalotai növényolajgyárban megindult a súrolópor gyártása is.

A Lever’s Soap Company nemcsak a termékei minőségére és az alkalmazottai elégedettségére fektetett nagy hangsúlyt, de a kezdetektől fogva kiváló marketing és reklám stratégiát folytatott. A társaság saját reklámtáblákat küldött ki a boltok kirakatainak rendezéséhez, a termékeiket árusító üzletek homlokzatához pedig zománcozott reklámtáblákat készíttetett a gyár jól ismert márkáinak logóival. A társaság igyekezett közvetlen kapcsolatot teremteni a potenciális vásárlókkal: reklámanyagokkal és tesztcsomagolásokkal felszerelt pótkocsival járták az országot, miközben mosási bemutatókat tartottak a helyszínen.

A szóban forgó táblának a történetéről sajnos hiányosak az ismereteink. Származásáról nem sokat tudunk. Jelenleg a múzeum iparművészeti gyűjteményét gazdagítja egy sor más, a XX. század második feléből származó magyar élelmiszer- és vegyipari termék csomagolásával és reklámanyagával együtt.

Egy érdekességet a Vimmel kapcsolatban azonban mindenképpen érdemes megemlíteni. Az ír származású, világhírű festőművész, Francis Bacon (1909-1992) a terméket fogápolásra használta.