Büttner Helén (1861-1943)
A berlini születésű festőnő, Büttner Helén alakja ma már szinte elválaszthatatlan Czóbel Minka költőnőétől. Minka és Helén 1899-ben ismerkedtek össze Mándokon, amikor a művésznő épp Forgách László grófnak dolgozott. A kezdeti szimpátia lassan barátsággá alakult és végül „Bob”, ahogyan Minka szólította Helént 1908-ban Anarcsra költözött és itt élt Minka pártfogásában egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. Kapcsolatukról sokféle elképzelés született, többen is vállalkoztak arra, hogy bebizonyítsák, a két nő közti kapcsolat több volt barátságnál, de biztos forrást erre nézve megnevezni senki sem tudott. Talán Helén személyisége adhatott okot a különféle spekulációknak. A fiús kinézetű és viselkedésű festőnő (cigarettázott, nyakkendőt hordott és “férfimódra ülte meg a lovat”) szokatlan jelenség lehetett a kor embere számára.
Művészete leginkább fennmaradt vadászjeleneteiről és állatábrázolásairól ismert. Képeivel gyakran szerepelt a párizsi Société Nationale des Beaux-Arts tárlatain. Állatkedvelő és természetrajongó volt, sokszor órákat vagy napokat töltött a párizsi állatkertben, hogy részletes tanulmányrajzokat készítsen az ott lévő állatokról. A lovak iránti érdeklődése zsánerképein is nyomon követhető. Kevésbé ismert, hogy nem sokkal Magyarországra való költözése után megfestette, a magyar lovassport büszkeségét, Kincsemet.
A Jósa András Múzeumban őrzött munkái közül, fogadják szeretettel, ezt az igen részletgazdag lóportrét.
Madár Ximena
művészettörténész