Jósa András Múzeum
ADATTÁRAK
TÖRTÉNETI ADATTÁR
RÉGÉSZETI ADATTÁR
NÉPRAJZI ADATTÁR
TÖRTÉNETI ADATTÁR
A Történeti Adattárat 1967-ben hozták létre a történeti értéket képviselő, megőrzésre hivatott kéziratok, másolatok, nyomdai termékek őrzésére. Ugyanekkor jött létre a Történeti Dokumentumok Gyűjteménye, ahová a hasonló típusú, de egyedi értékkel bíró dokumentumok kerültek. Ez a szempont mai napig érvényesül a gyűjteménygyarapításban. Az adattár kialakításakor hivatalos átadásokra is sor került (például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltártól), de többnyire a rendszeresen meghirdetett honismereti és helytörténeti pályázatok révén gyarapszik. A mindig más központi témában kiírt pályázatokra beérkezett dolgozatok széles palettán mozognak: a megye felszabadulásának történetét feldolgozó írások, agrárszocialista mozgalmakra, ellenforradalmi korszak ellenzéki mozgalmaira vonatkozó visszaemlékezések, az őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság helyi eseményeit megörökítő írások, község-, település, tsz-, ipar- és iskolatörténetek, egyházak története.
A Történeti Adattár őrzi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szinte valamennyi kiállítási forgatókönyvét, a múzeum történetére vonatkozó iratokat, újságcikkeket, kiállítási meghívókat, de van a gyűjteményben filmforgatókönyv, rádióelőadás-sorozat írott változata.
A célzott kutatási anyagok képezik a gyűjtemény másik gerincét: így az egykori huszárok feljegyzései, naplói, visszaemlékezései; a 12. honvéd gyalogezred iratai; az 1956-os forradalomra vonatkozó gyűjtések dokumentumai; az 1848-as szabolcsi és szatmári gyűjtések anyagai; kottával lejegyzett katonanóták; a nyíregyházi rádió történetére vonatkozó másolatgyűjtemény. A mára több mint másfél ezer tételből (cca. 55000 oldalból) álló adattár a helytörténet-kutatás egyik fontos forrásbázisa.
A Történeti Adattár kialakulásáról, történetéről bővebben Bene János egykori múzeumigazgató tanulmányában olvashat.
A tanulmány A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve LXI. kötetében jelent meg 2019-ben.
KUTATÁSI INFORMÁCIÓK
A múzeum felújítása miatt a Történeti Adattár jelenleg korlátozottan kutatható.
A Kutatási szabályzat, a Kutatási kérelem és a dokumentumokat befogadó e-mailcím a „Kutatószolgálat” menüpont alatt érhető el.
RÉGÉSZETI ADATTÁR
A Régészeti Adattár a régészeti megfigyelések, a feltárások során keletkezett dokumentációk, a templomkutatások adatainak tárháza. Tudományos kutatás szempontjából legalább olyan fontos, mint a régészeti leletek. A Jósa András Múzeum Régészeti Adattára jelenleg több mint 2700 leltározott dokumentációt tartalmaz. A szisztematikus leltározás 1985-ben indult, előzménye egy fiókos szekrény formájában testet öltő betűrendes településregiszter volt. Az egyre bővülő, a 2000-es évek elején ugrásszerűen felszaporodó dokumentáció nyilvántartására a hagyományos mutatókarton-rendszer már nem volt alkalmas. Ma egy saját fejlesztésű komplex múzeumi adatbázisban (EMIR) tartjuk nyilván a teljes dokumentációt (lelőhelyek, térképek, leírólapok, fotók, rajzok stb.). Kettős nyilvántartást vezetünk, a korábbi – hagyományos papír alapú – nyilvántartás digitalizálása folyamatos, másrészt a digitálisan keletkezett anyagokat nyomtatott formában is őrizzük.
Egyes hagyatékokat külön egységként kezelünk. Az alapító, Jósa András hagyatéka kéziratokat, tudományos és hírlapi cikkeinek kefelevonatait, rajzos leírókartonjait, tábláit, egyedülálló rajzzal ellátott sírleíró íveit, lelőhelytérképeit tartalmazza. Ezek egy része online elérhető a josakiallitas.hu oldalon. További különgyűjtemények: Kiss Lajos, Dienes István, Csallány Dezső egykori múzeumigazgatók hagyatéka.
A Fotótárban közel 50 000 leltározott tétel található, negatívok, diák, pozitív nagyítások és üvegnegatívok. Legtöbbjük ma már digitalizált, egy részük elérhető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisában. Témájukat tekintve igen szerteágazók: régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészettörténeti, numizmatikai anyag egyaránt található bennük. A Kelet-Magyarország című napilap egykori fotósainak (Zsák Zoltán, Hammel József, Elek Emil) felvételeit szintén külön hagyatékként kezeljük.
Az adattár történetére, fejlesztésére vonatkozóan Simonné Asztalos Henrietta tanulmánya itt olvasható.
A tanulmány A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve LXI. kötetében jelent meg 2019-ben.
KUTATÁSI INFORMÁCIÓK
A múzeum felújítása miatt a Régészeti Adattár és a Fotótár jelenleg korlátozottan kutatható.
A Kutatási szabályzat, a Kutatási kérelem és a dokumentumokat befogadó e-mailcím a „Kutatószolgálat” menüpont alatt érhető el.
NÉPRAJZI ADATTÁR
A Jósa András Múzeum Néprajzi Gyűjteményének szerves részét képezi a Néprajzi Adattár, amely kifejezetten a paraszti kultúrával kapcsolatos, néprajzi vonatkozású szöveges anyagokat foglal magában. A leltárkönyvet 1967-ben nyitották meg, és az adattárba – még ha a 2000-es évektől nagyobb szünetekkel és egyre csökkenő számban is, de –napjainkig folyamatosan kerülnek be anyagok. A tételek időbeli megoszlását tekintve az adattár anyaga csaknem 250 évet ível át, ugyanis a legkorábbi, 1967-ben beleltározott irat 1780-as keltezésű.
Az adattár jelenleg 1448 tételt tartalmaz cca. 60000 oldalnyi terjedelemben, igen változatos műfaji és témaköri megoszlásban. A műfaji sokrétűséget jelzi, hogy forrásközlemények (céhes iratok, paraszti visszaemlékezések, levéltári és egyházi iratok másolatai) éppúgy találhatók benne, mint gyűjtéslejegyzések szövegei a tárgyi és a szellemi néprajz köréből egyaránt, elkészült – részben már publikált – írások, előadások, pályázati munkák, valamint gyűjtési jelentések és kiállítási forgatókönyvek.
A témakörök tekintetében is igen széles a paletta, hiszen a témák gyakorlatilag a paraszti kultúra minden területét felölelik a gazdálkodástól, kismesterségektől kezdve a népi építészeten, lakberendezésen keresztül a népszokásokig, vagy a népköltészet különböző műfajaiig elmenően. Számos gyűjtés, leírás található a néphit, népi gyógyítás, népi ételek, pásztorélet, gyermekjáték, néptánc, népviselet, valamint a régi helynevek, földrajzi nevek témájában is.
A gyűjtemény törzsanyagát amatőr néprajzi gyűjtők, illetve néprajzos muzeológusok által a megye településein összegyűjtött folklórszövegek adják. Sok néprajzi leírás, dolgozat került be az adattárba az 1960–1980-as években a honismereti-néprajzi pályázatok révén is. Ezeknek a pályamunkáknak nagyobb része vegyes folklóranyag, kisebb része pedig a gazdálkodáshoz, illetve különböző mesterségekhez kapcsolódik. Nemcsak mennyiségileg, hanem értéküket tekintve is kiemelkedők Erdész Sándor népmesegyűjtései az 1950-es, 1960-as évekből, de érdemes megemlítenünk szintén ekkoriban végzett népdalgyűjtéseit is. Ugyancsak jelentős Martin Györgynek és munkatársainak (Budapest) az 1950-es évekből származó táncfolklorisztikai anyaga, valamint a dél-nyírségi falvakban az 1990-es években Ratkó Lujza által végzett monografikus tánckutatás több száz oldalnyi gyűjtése. Említésre méltók még Nyárády Mihály változatos témájú, főként az anyagi kultúrára vonatkozó gyűjtései az 1950-es, 1960-as évekből.
A beleltározott tételek a megye csaknem minden települését lefedik: szám szerint 210 településről származnak a gyűjtések, leírások, dolgozatok. Kevés azoknak a földrajzi helyeknek a száma, amelyek nem a megyéből valók; így mindössze néhány tételünk van Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, illetve egy-egy tétel alföldi vagy dunántúli településekről, illetve határainkon túlról, a Felvidékről és Erdélyből.
Az adattár kutatási célokra bárki által igénybe vehető. Elsősorban azoknak szolgálhat segítségül, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néprajza iránt érdeklődnek. A leltárkönyv digitalizált, így mind témakörök, mind földrajzi nevek vagy gyűjtők szerint könnyen lehet keresni az adattár teljes anyagában.
Az adattár történetére, fejlesztésére vonatkozóan Ratkó Lujza tanulmánya itt olvasható.
A tanulmány A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve LXI. kötetében jelent meg 2019-ben.
KUTATÁSI INFORMÁCIÓK
A Néprajzi Adattár helyileg a Sóstói Múzeumfaluban található, a kutatásra vonatkozó információk az intézmény honlapján https://muzeumfalu.hu/kutatoknak/ megtalálhatók.
Érdeklődés, bejelentkezés: Kosztyu Brigitta
– brigitta.kosztyu@muzeumfalu.hu
– 06 20 435 1141
