· Adattár ·
A Jósa András Múzeum adattára a múzeum épületében található.
Az elnevezés az itt őrzött iratok összességére utal, illetve arra, hogy az Adattár különböző gyűjteményei számos olyan dokumentumot őriznek, amelyek a múzeumi tudományos tevékenység alapját képezik.
Az adattár számos fontos információval várja a régészeket, történészeket, néprajzosokat, tudományos és amatőr kutatókat.
Az Adattár minden esetben előzetes írásbeli igazgatói engedéllyel kutatható.
SIMONNÉ ASZTALOS HENRIETTA
DEÁKNÉ VATTAI OLGA
Jósa András Múzeum, Régészeti Osztály
4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21.
Telefon: +36 42 315 722
Elektronikus levelezési cím: adattar@josamuzeum.hu
A kutatási engedély adott naptári évre vonatkozik, és a múzeum valamennyi gyűjteményében DÍJTALAN kutatást tesz lehetővé. Amennyiben teheti, kérjük az online űrlap segítségével előre egyeztetett időpontban keresse fel Intézményünket, hogy a kért anyagot elő tudjuk készíteni!
- A kutatási engedély más személyre nem átruházható.
- Összes dolgozónk feladata a kutatószolgálat ellátása tudományos és amatőr érdeklődők számára.
- Az 5 éves kutatási védettség alatt álló múzeumi anyagok külső kutatók számára csak a jogosult írásbeli engedélyével férhető hozzá.
- A kutatási engedélyt kérő köteles megnevezni a kutatása célját!
Régészeti adattár
A Régészeti Adattár a régészeti megfigyelések, a feltárások során keletkezett dokumentációk, a templomkutatások adatainak tárháza. Tudományos kutatás szempontjából legalább olyan fontos, mint a régészeti leletek.
A Jósa András Múzeum Régészeti Adattára jelenleg több mint 2700 leltározott dokumentációt tartalmaz. Ez a szám évről-évre növekszik a leletbejelentések, ásatások arányában.
A szisztematikus leltározás 1985-ben indult. Az előzményt egy fiókos szekrény jelentette, amelyben Németh Péter településenként abc sorrendben helyezte el a meglévő iratanyagot.
Az 1980-as években a bekerülő leletanyag és a hozzá tartozó adathalmaz ugrásszerűen megnőtt. Így merült föl annak igénye, hogy az egyes adattári anyagok leltárba kerüljenek, és elkészüljön egy mutatórendszer. Az első lépések Istvánovits Eszter nevéhez kötődnek, aki 1985-ben kezdte el beleltározni a felhalmozódott iratokat és elkészíteni a mutatókartonokat.
Mivel a dokumentációk száma nőtt szükségessé vált a gyűjteményért felelős adattáros kinevezése, akinek a fő feladata lett a dokumentációk, feljegyzések stb. leltározása, a kutatók kiszolgálása. Az első adattárost 1985-ben nevezte ki Németh Péter igazgató.
A digitális világ terjedésével igyekeztünk áttérni a kettős nyilvántartásra, azaz a hagyományos hordozókon is őrizzük a dokumentumokat, mellette pedig igyekszünk minél nagyobb hányadot digitalizálni.
A Jósa András Múzeumban jelenleg a Régészeti Adattárban a 2000-es évek régészeti dokumentációi érhetők el digitálisan. Az ezt megelőző évek anyagainak folyamatos a feldolgozása.
Az adattár használata egy kérelem kitöltéséhez kötött. Az adattár minden esetben előzetes írásbeli igazgatói engedéllyel kutatható.
Történeti adattár
A Történeti adattár leltárkönyvét 1967. június 4-én hitelesítette Dr. Csallány Dezső megyei múzeumigazgató. Első bejegyzését 1-64. leltári számmal Dr. Németh Péterné tette, aki mint a Jósa András Múzeum történész-muzeológusa egyaránt kezelte s gyarapította a múzeum Helytörténet és Történeti dokumentum gyűjteményét is. A Helytörténeti gyűjtemény leltárkönyvének megnyitása még 1957-ben történt, a Történeti dokumentumok gyűjteményét azonban szintén 1967-től kezdte kialakítani Dr. Németh Péterné, s annak a leltárkönyvét pedig 1967. május 28-án írta alá Dr. Csallány Dezső.
Attól fogva egészen a legutóbbi időkig, mivel csak nagyon ritka esetben alkalmazott a múzeum hosszabb-rövidebb időre két történészt, e három gyűjtemény kezelője általában ugyanaz az egy személy volt.
Fokozatosan kialakult a leltározás módszertana is, mely szerint a történeti értékkel bíró egyedi dokumentumok, gyűjtemények a Történeti dokumentumok gyűjteményébe kerültek, míg a történeti értéket képviselő, megőrzésre hivatott kéziratok, másolatok, vagy éppen nyomdai termékek pedig a Történeti adattárat gazdagították. Bár a múzeumnak volt és ma is van adattára, de oda elsősorban a régészeti dokumentumok kerülnek, s időközben megszületett a Néprajzi adattár is, így mindenképpen indokolt lett a Történeti adattár kialakítása is.
Az Adattár alapításától kezdve az 51. évfordulón, 2018. végén az adattár 1593 tételében 55.241 oldalnyi iratot őrzünk, ami a múzeum központi adattárában, 155 szabvány dobozban levéltári mértékkel mérve 15,5 iratfolyómétert tesz ki.
Néprajzi adattár
A Jósa András Múzeum Néprajzi gyűjteményének szerves részét képezi a Néprajzi adattár, amely kifejezetten a paraszti kultúrával kapcsolatos, néprajzi vonatkozású szöveges anyagokat foglal magában. A leltárkönyvet 1967-ben nyitották meg, és az adattárba napjainkig folyamatosan kerülnek be anyagok, még ha a 2000-es évektől nagyobb szünetekkel és egyre csökkenő számban is. A tételek időbeli megoszlását tekintve az adattár anyaga csaknem 250 évet ível át, ugyanis a legkorábbi, 1967-ben beleltározott irat 1780-as keltezésű, míg utoljára az idei, 2019-es évben történt gyarapodás.
Az adattár jelenleg 1408 tételt tartalmaz cca. 16.000 oldalnyi terjedelemben, igen változatos műfaji és témaköri megoszlásban. A műfaji sokrétűséget jelzi, hogy forrásközlemények (céhes iratok, paraszti visszaemlékezések, levéltári és egyházi iratok másolatai) éppúgy találhatók benne, mint gyűjtéslejegyzések szövegei (a tárgyi és a szellemi néprajz köréből egyaránt), elkészült – részben már publikált – írások, előadások, pályázati munkák, valamint gyűjtési jelentések és kiállítási forgatókönyvek. A témakörök tekintetében is igen széles a paletta, hiszen a témák gyakorlatilag a paraszti kultúra minden területét felölelik a gazdálkodástól, kismesterségektől kezdve a népi építészeten, lakberendezésen keresztül a népszokásokig, vagy a népköltészet különböző műfajaiig elmenően. Számos gyűjtés, leírás található a néphit, népi gyógyítás, népi ételek, pásztorélet, gyermekjáték, néptánc, népviselet, valamint a régi helynevek, földrajzi nevek témájában is.
A gyűjtemény törzsanyagát amatőr néprajzi gyűjtők, illetve néprajzos muzeológusok által a megye településein összegyűjtött folklórszövegek adják. Sok néprajzi leírás, dolgozat került be az adattárba az 1960–1980-as években a honismereti-néprajzi pályázatok révén is. Ezeknek a pályamunkáknak nagyobb része vegyes folklóranyag, kisebb része pedig a gazdálkodáshoz, illetve a különböző mesterségekhez kapcsolódik. Nemcsak mennyiségileg, hanem értéküket tekintve is kiemelkedők Erdész Sándor népmesegyűjtései, de érdemes megemlítenünk szalagos magnóval végzett népdalgyűjtéseit is. Ugyancsak jelentős a Martin György és munkatársai (Budapest) által az 1950-es években a megyében végzett tánckutatás folklorisztikai anyaga, valamint a dél-nyírségi falvakban az 1990-es években végzett monografikus tánckutatás több száz oldalra rúgó gyűjtése. Említésre méltók még Nyárády Mihály változatos témájú, főként az anyagi kultúrára vonatkozó gyűjtései az 1950-es, 1960-as évekből.
A beleltározott tételek a megye csaknem minden települését lefedik: szám szerint 259 településről származnak a gyűjtések, leírások, dolgozatok. Elenyésző azoknak a földrajzi helyeknek a száma, amelyek nem a megyéből valók; így egy-két tételünk van Hajdú-Biharból, Erdélyből, illetve egy-egy alföldi vagy dunántúli településről.
Az adattár kutatási célokra bárki számára igénybe vehető. Elsősorban azoknak szolgálhat segítségül, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néprajza iránt érdeklődnek. A leltárkönyv digitalizált, így mind témakörök, mind földrajzi nevek vagy gyűjtők szerint könnyen lehet keresni az adattár teljes anyagában.
Fotótár
A Fotótár egy különálló gyűjtemény. Növekedése a korábbi időszakokhoz képest jócskán visszaesett. Ennek oka a digitális fotózás elterjedése.
A Fotótárban közel 50 ezer leltározott tétel található, amelyek között negatívok, diák, pozitív nagyítások és üvegnegatívok egyaránt megtalálhatóak. Zömük ma már digitalizált. Témájuk szerteágazó: régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészettörténeti, numizmatikai anyag egyaránt található köztük.
Az állomány jelentős része (több mint 16000 db) a Magyar Nemzeti Digitális Filmarchívum honlapján megtekinthető.
A fotótár igazgatói engedéllyel kutatható, meghatározott feltételek teljesítésével a felvételek zöme publikálható.
A fotóhagyatékok (a Kelet-Magyarország című napilap fotósainak, Zsák Zoltánnak, Hammel Józsefnek, Elek Emilnek a felvételei) nem képezik a fotótár részét, külön-külön leltározott gyűjteményrészek.
Fotó hagyatékok
A fotóhagyatékok (a Kelet-Magyarország című napilap fotósainak, Zsák Zoltánnak, Hammel Józsefnek, Elek Emilnek a felvételei) egyaránt a Régészeti Adattárban kaptak helyet. A fotóhagyatékok nem képezik a fotótár részét, külön-külön leltározott gyűjteményrészek.