Történelmi és kulturális kalauz
A kiadványsorozat a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 tárgyú pályázat keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkörmányzat Múzeumok Igazgatósága mint vezető partner , valamint a Muzeul Judeţean Satu Mare mint projektpartner közös együttműködésével megvalósuló Patrimonium 2 – Crossborder utilisation of joint cultural heritage c. projekt keretében készült.
Apa
-
Apa község Szatmár megye keleti felén, a megyeközponttól 38 km-re fekszik, Máramaros megye határán, a Szamos folyó jobb partján, az E671-es európai út mellett. A település megközelíthető a 192-es megyei úton is vagy vonattal a Szatmárnémeti–Nagybánya vasútvonalon. Közigazgatásilag Apa községet a következő települések alkotják: Apa (községközpont), Szamostelek és Lanka. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a községnek 2887 lakosa van, ezek közül 70,97% román, 14,82% roma és 14,13% magyar nemzetiségű.
Csengersima
JAKAB ATTILA – ISTVÁNOVITS ESZTER, HOMOKI TAMÁS KIEGÉSZÍTÉSÉVEL
Csengersima Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, 2380 hektáron fekvő község, a 49-es főút mellett, Mátészalkától 40 km-re keletre. Lakóinak száma 2010-ben 669 volt. Nemzetközi határátkelő Románia felé. Határában 120 hektárnyi területen védett idős tölgy, szil és kőris erdőrészek terülnek el. Régészeti leletekben a terület rendkívül gazdag. A megye egyik legnagyobb volumenű feltárása folyt itt. Árpádkori – ma református – temploma a legrégebbiek közé tartozik a Szamos völgyében.
Csengerújfalu
TERDIK SZILVESZTER KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SCHOLTZ RÓBERT
Csengerújfalu Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Az Ecsedi-láp keleti szélére épült falu a csengeri kistérséghez tartozik. A XX. század elejéig történelmi, gazdasági kapcsolatai Nagykárolyhoz (ma: Carei, Románia) és a 6 km-re fekvő Csengerhez fűzték. A falu lakossága a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 798 fő, melynek 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.
Érendréd
-
Érendréd a megye déli részén, Bihar megye határán, az Ér völgyében fekszik 24 km-re Nagykárolytól, 22 km-re Tasnádtól és 62 km-re Szatmárnémetitől. A községet három falu alkotja, a községközpont Érendréd, Érdengeleg és Iriny, mindhárom az Ér-völgy teraszán fekvő, nagy múltra visszatekintő település. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a község lakossága 2681 fő, közülük 51,06% román, 42,7% magyar, 6% roma és 0,24% más nemzetiségű.
Komlódtótfalu
IFJ. TOLDI ZOLTÁN
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon lévő, a Csengeri kistérséghez tartozó, a Szamos folyó által félkörívben ölelt kisközség. Megközelíteni Szamosbecs felől, valamint a töltésen keresztül, a 49. számú főútról lehet. A falu két település – Komlód és Tótfalu – egyesülésével jött létre. Régebben híd ívelt át a Szamoson, mely összekapcsolta a szomszédos Csengerrel. Vasúthálózattal nem rendelkezik, a környékbeli településekkel csupán a ritka autóbuszjáratok biztosítanak összeköttetést. Az 1970-es árvíz következtében a település jobbára elpusztult, sokan elköltöztek, nagy részük a szomszédos Csengerbe. A legutóbbi népszámlálás szerint 62 lakásban 110 ember él. A községhez tartozó terület nagysága 697 ha.
Mezőpetri
-
Mezőpetri község az E671-es (DN19) úton Szatmárnémetitől 53 km-re délnyugatra fekszik, a Nagykárolyi síkság és az Érmellék találkozásánál, Nagykárolytól 12 km-re. Az 1683 lakosú közigazgatási egység két települést foglal magába, a községközpont Mezőpetrit és a hozzá tartozó Kisdengeleget. A legutóbbi népszámláláskor a lakosok 47,32%-a magyarnak vallotta magát, 31,49% német vagy sváb, míg a románok aránya 11,82%.
Mezőfény
-
Mezőfény község 5 km távolságra fekszik Nagykárolytól, a magyar határ közvetlen szomszédságában, a Nagykárolyi síkságon, területét a Fekete patak (Valea Neagră) szeli át. A megyeközpontból az E671 (DN19) és a DJ48-as műúton közelíthető meg, a távolság 42 km. A községet egyetlen település, Mezőfény alkotja. 1882 lakosából 2,81% vallotta magát román nemzetiségűnek, 55,52% magyarnak és 41,6% németnek.
Nagygéc
FÁBIÁN LÁSZLÓ – PINTYE GÁBOR
Nagygéc a Szatmár-Beregi-síkságon, az Erdőháton fekszik, a magyar–román határ közelében, Csengertől 10 km-re. 1970. május 13-ról 14-re virradó éjjel az áradó Szamos elöntötte a falut. Az ár levonulása után a rommá vált faluba visszatért volna az élet, de egy elhibázott politikai döntés a települést halálra ítélte: a lakosságot kitelepítették, az építkezéseket nem engedélyezték. Területét 1981-ben Csengersimához csatolták. Munkánk kezdetén ezért úgy döntöttünk, hogy mesterséges határvonalat húzunk: mivel Nagygéc belterülete jelenleg is a 49. számú főúttól délre esik, terepbejárásainkat ezen a területen végeztük. A régészeti anyag feldolgozásakor erre a részre szorítkozunk, de a történelmi, helytörténeti, néprajzi anyag vonatkozásában igyekszünk minél alaposabb adatgyűjtéssel elemezni Kis- és Nagygéc múltját.
Ököritófülfös
TOMPA GYÖRGY
Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található, a Holt-Szamos partján. A település nevét Szatmárököritó és Fülpös 1950-es egyesítésekor kapta. A hajdani Ecsedi-láp szélére települt falu a Mátészalkai kistérséghez tartozik. Elérhető a 49-es főúton, illetve vonattal a Mátészalka–Csenger vasútvonalon. A 2009-es népszámlálási adatok alapján a község lakossága 1800 fő. Ököritófülpös nevét országosan is ismertté tette az 1910-es tragikus tűzvész, illetve négysikerű táncegyüttese az ököritói „Fergeteges”.
Porcsalma
SCHOLTZ RÓBERT
Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, az Ecsedi-láp és a Szamos közti Szatmári síkságon található. Északról a Szamos folyó és Rápolt, északkeletről Szamossályi, keletről Pátyod, délről Tyukod és az Ecsedi-láp, nyugatról Ököritófülpös határolja. Nyíregyházától 74 km, Mátészalkától 24 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik. A település megközelíthető közúton a 49-es főúton, vasúton a Mátészalka–Csenger vonalon. Lakosainak száma 2812 fő.
Tyukod
JAKAB ATTILA
Tyukod Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén fekvő, valamivel több mint kétezres lakosú, nagy múltú település. Kiadványunk célja, hogy a település történetével a helybeli lakosok mellett az idelátogatók is megismerkedjenek, fedezzék fel a látnivalóit, ismerjék meg értékeit.
Ura
fÁBIÁN LÁSZLÓ – PINTYE GÁBOR
Ura Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található település. Az Ecsedi-láp szélére épült falu a Csengeri kistérséghez tartozik. Porcsalmánál a 49. számú útról leágazó, Tyukodon átvezető alsórendű útról vagy Csenger felől, Csengerújfalu érintésével közelíthető meg. A XX. század elejéig történelmi, gazdasági kapcsolatai Nagykárolyhoz és Csengerhez fűzték. Ez utóbbi kötődése jelenleg is fennáll, elsősorban az iskoláztatással és a közlekedéssel kapcsolatban. A legközelebbi vasútállomás Csengerben található; Ura innen, valamint Mátészalkáról közvetlen autóbuszjárattal elérhető. A kistelepülés lakossága a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 689 fő, területe: 3234 ha.
