JELENTÉS A NYÍREGYHÁZA KELETI ELKERÜLŐ 24. LELŐHELY FELTÁRÁSÁRÓL
A 41-es út és a Nyíregyháza–vásárosnaményi vasút közötti részen 1998. március 30-i, a 2002. november 6-i és a 2003. március 26-i terepjárás során nagy kiterjedésű, intenzív rézkori?, bronzkori és császárkori településre utaló nyomokat regisztráltunk
Az autóút építésére kijelölt terület a 41-es út és a vasút korrekciójával együtt 4,15 ha.
A humuszolást 2004. június 21-én tudtuk elkezdeni a viszonylag nagy kukoricásban. A nyomvonal keleti részén egy nagyjából É-D-i dombvonulat déli nyúlványa húzódik, így a feltárt terület részben nyugatra, részben délre lejt, majd újabb, kisebb emelkedő következik. Az objektumok egészen vízközelig találhatók. A vízmedrek valószínűleg időszakos vízjáratok maradványai, melyek a ma Balkányi főcsatorna néven ismert egykori nyírvízbe torkollottak.
Az altalaj barna, helyenként sárgásbarna, másutt vörös, illetve sárga homok. Az objektumok nehezen rajzolódtak. A humuszolás a teljes lelőhelyen megtörtént. 3,5 ha feltárásával készültünk el, melyen 1450 objektumot dokumentáltunk. A teljes terület feltárására nem került sor, mivel annak déli részén a feltörő talajvíz lehetetlenné tette a további ásatásokat.
A déli részen, ahol nem sikerült a talajvíz miatt maradéktalanul megásnunk a területet, a sárga vizes, agyagos részen egy neolit falu objektumai jelentkeztek. Ezt a települést egy közel Ny-K-i árok határolta. A kétféle betöltés és az egymást vágó objektumok alapján kétrétegű volt az újkőkori telep.
A lelőhely nagy része igen sűrűnek bizonyult. Zömükben bronzkori és császárkori gödröket, árkokat, illetve házakat, e mellett egy neolit telep objektumait és nem meghatározható korú temetkezéseket bontottunk ki és dokumentáltunk
A legkorábbi időszak – az újkőkor – nem csupán a telepleletekkel volt képviselve (3 ház és 55 gödör), hanem két erősen zsugorított helyzetben eltemetett halottal is.
Az őskori együttesek közé sorolható további 1 rézkori gödör, a bronzkort képviselő 2 sír, 1 ház, 3 cölöplyuk, 1 cserépréteg, 1 kemence, 1 kút, 35 árok és 501 gödör, valamint közelebbről nem meghatározható őskori 2 sír, 2 tűzhely, 1 cölöplyuk, 1 árok és 56 gödör.
Késő bronzkori (Gáva kultúra) gödrökben előforduló edények
A bronzkori objektumok közül több gödörben figyeltünk meg egy-egy ép edényt, egy kultikus gödörben pedig 8 nagyméretű edényt helyeztek el.
A bronzkori objektumok zöme a Gáva időszakra keltezhető, de már a középső és talán a kora bronzkorban is volt élet a területen.
A császárkori település csaknem ugyanolyan intenzív volt, mint a késő bronzkori. 8 házat, 3 cölöplyukat, 11 kemencét, 1 tűzhelyet, 4 árkot, 447 gödröt, illetve gödörbokrot dokumentáltunk.
A császárkori település a feltárt terület ÉK-i részére lokalizálható, délen és nyugaton a vízmederig húzódott. A meder túlpartján a hozzá tartozó temető nyúlik el.
A császárkori leletek sorát folytathatjuk a 22 temetkezéssel, melyek közül ötöt árokkal kerítettek.
A sírok többsége rabolt volt. A korszak ritka leletei közé tartozik egy üvegpohár. Az első olyan darab, amelyet a szabolcsi rendkívül rossz talajviszonyok ellenére sikerült restauráltatnunk (a korábban – rendkívül ritkán – előfordult darabok elenyésztek).
A további objektumok közé sorolható egy Árpád-kori ház. Minthogy további hasonló korú objektum nem adatolható, alighanem egy tanyára kell gondolnunk.
A mostoha talajviszonyok ellenére megfigyelhető volt helyenként az eredeti járószint: a bronzkorit 10, a császárkorit 6 helyen figyeltük meg, további 6 esetben a járószint kora nem volt egyértelmű.
A feltárásban részt vett: Almássy Katalin, Jakab Attila, Gergely Balázs, Scholtz Róbert, Pintye Gábor, Kádas Zoltán és Babolcsi Andrea régész, Vremir Mátyás archaeozoológus, Mester Andrea és Bakos János technikus, Simonné Asztalos Henrietta adattáros, Lukács József régész hallgató, Szűcs Éva, Király József, Gábor Tamás, Urbán Norbert, Varga Eszter, Bujnóczki Zalán, Kiss László rajzolók
A lelőhely kiterjedt, nagyobbik hányadát (26 hektáron) 2010-ben tártuk fel. Erről a részleteket ld. Nyíregyháza-Oros, Mega Üzleti Park beszámolóját.