Bejelentések | Jósa András Múzeum

Kelta edény dombrádról

2015. június 29. hétfő – 11:40

A korongolt edények a kelet felől érkező szkítákkal (Kr.e. 7. század második fele) jelennek meg a Kárpát-medencében. A fazekaskorong alkalmazásának elterjesztése azonban a Kr. e. 5. századtól itt élő kelta (késő vaskori) népcsoportokhoz köthető, akik nyugatról érkeztek. Az új eszköz használata lehetővé tette a tömegtermelést. A kelták az egész Kárpát-medencét a birtokukba vették, s településeik nyomai szerte az országban megtalálhatóak. Megyénk területén is szép számmal tártak fel hozzájuk köthető leletanyagot. A kelta edényművesség sokszínűségére és a formák változatosságára nyújtanak példát a vitrinben bemutatott edények

2011-ben kerültek elő Dombrád határában az itt látható nagyméretű edény darabjai. Készítési ideje a Kr..e.3-1. század közé tehető. Miután szinte az összes darabja megvolt, a restaurátoroknak sikerült újra összeállítaniuk.

Beküldte cseppento | Kategóriák: | Nincs hozzászólás

Őskori edény

2013. július 25. csütörtök – 12:31

RÉGÉSZETI FOGÁS A TISZÁN

Őskori edényt fogott egy hetedikes horgász a Tiszán. Ez a tény persze eléggé furán hangzik, de igaz. Bodnár Richárd gyakran jár ki Tarpán a Gacsán-laposra a Tiszához. Fürdeni, pecázni, elverni az időt… Egy ilyen alkalommal figyelt föl valamire, amiről azt gondolta: fémedény. Jobban megvizsgálva a dolgot, kiderült, hogy „csak” egy cserép. Richárd hazavitte, őrizgette a relikviát.

A kis bögre még fazekaskorong nélkül készült valamikor 2500-2600 évvel ezelőtt. Abban az időben a Kárpát-medence keleti fele egy sztyeppei nomád nép, a szkíták uralma alá került. A szkíták meghódították az itt talált népeket. A hódítók persze jóval kevesebben voltak, mint a meghódítottak. Olyan gazdag szkíta leleteket, mint amilyeneket a sztyeppen tárnak fel a szakemberek, így csak nagyon-nagyon ritkán találunk az Alföldön. Az alávetett, itt talált népesség telepei viszont továbbra is lakottak maradtak. Így jött létre egy sajátos színezetű kora vaskori leletanyag vidékünkön.

A szkíta kori lakosság egy temetkezési helyét régóta sejtjük a tarpai határban is. A Beregi víztározó építését megelőző régészeti feltárások tavaly településük kis részletét hozta napvilágra.

Tudjuk, kicsi a világ. A leleményes találó édesapja összeismerkedett a Jósa András Múzeum munkatársával, Linzenbold Attilával. Szó szót követett, és a tiszai zsákmány a régészek kezébe került. Új lelet, új lelőhely a múzeumban a szakemberek örömére, s a dicsőség Bodnár Richárdnak. Köszönjük Richárd!