A NYÍRBÁTOR – MINORITA TEMPLOMBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

2010 vége – 2011 eleje között ásatást végeztünk a nyírbátori minorita templomban. Ennek oka az volt, hogy a templom felújításhoz kapcsolódóan padlófűtést terveztek. Ehhez szükséges volt a jelenlegi járószint süllyesztése mintegy 40 cm-rel. Így lehetőség nyílott a kutatásra. Írott forrásokból ismert volt, hogy a templom belső járószintjét a magas talajvízszint miatt a XVIII. század végén jelentősen megemelték. Alapvető célunk a középkori járószint megtalálása volt.

A munkát a belső állványozások miatt két részletben végeztük el. 2010 decemberében a szentélyt, a következő év január-februárjában a hajót kutattuk meg. A szentély hossztengelyében egy 1 m széles árkot nyitottunk, egészen a diadalívig, majd a szelvény keleti felében az első árokra merőlegesen egy másikat a sekrestyeajtó irányából. A kutatás során több, mára már elfeledett kriptát találtunk, melyek közül az egyik a szentély közepén került elő.

Falazata középkorinak tűnt, alját azonban a feltörő talajvíz miatt nem értük el. Leletanyaga nem volt. A II. szelvényben egy másik kripta is előkerült, ez azonban csak részlegesen esett a szelvényünkbe, s teljes feltárására sem volt mód. Belőle viszonylag sok középkori építészeti tagozat került elő. A szentélyben végzett kutatás legfontosabb eredménye a középkori – a mainál keskenyebb – küszöbkő megtalálása volt a mai küszöbszinttől 1 m-rel lejjebb. Ennek során azonosítottuk a középkori járószintet is, amely ebben az időszakban az eredeti humuszon fekvő döngölt agyagpadló volt. A hajóban végzett kutatás során ezt a szintet a későbbi beásások miatt sehol sem találtuk meg. Ellenben a karzat alatt egy ma is meglévő téglapadlót fedeztünk fel, mely a hajó más részein csak nyomokban maradt meg. E fölött egy későbbi járószintet is sikerült azonosítanunk.

Az egyes rétegek datálásához nyújtanak majd segítséget a feldolgozás során a rétegekből származó érmék.

Jakab Attila