Jósa András Múzeum
TERMÉSZETTUDOMÁNYI GYŰJTEMÉNY
A természettudományi gyűjtemény összetételét tekintve az egyik legváltozatosabb gyűjteményünk. Négy nagyobb egységből, antropológiai, archeozoológiai, paleozoológiai, valamint kőzet- és ásványtani gyűjteményből áll. Utóbbi kettő lezárt egység, napjainkban már nem gyarapszik.
Alkalmanként, ajándékozás révén már a múzeum történetének korai időszakában is gyarapodott a természettudományi gyűjtemény. Így kerültek a múzeumba például a meteorhullások kézzel fogható bizonyítékai, a meteorkövek. Az ásatások leletanyaga kezdetben komplex egységet alkotott. Az egyre inkább felszaporodó csontanyag azonban megkívánta, hogy különálló gyűjteményekként kezeljük az emberi és állatcsontokat.
Az embercsontokat magába foglaló, mára közel 200 000-res antropológiai agyag feldolgozását Szathmáry László kezdte el, újabban Marcsik Antónia és János István végzi.
Az önálló archaeozoológiai gyűjtemény létrehozása Vörös István és Vremir Mátyás nevéhez fűződik, ez utóbbi végezte el az állatcsontok módszeres leválogatását az 1990-es években. Ma már ez az anyag is több százezres darabszámú. Az állatcsontok meghatározását és leltározását az évek során Berendi Erzsébet, Csóri Zsuzsanna, Kelemen Imola, Daróczi-Szabó Márta végezték.
Az antropológiai és archaeozoológiai gyűjtemény tudományos feldolgozása többnyire egyéni kutatási projektek mentén történik. Egy-egy temető feldolgozásának fontos része a csontokon végzett vizsgálatok. A rendszerint publikálásra is kerülő eredmények hozzájárulnak a térségben élő embercsoportok életmódjának megismeréséhez: Hogyan éltek? Mivel foglalkoztak? Milyen betegségekkel küzdöttek? Milyen állatokat tartottak?
