Jósa András Múzeum
NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY
Az 1868-ban Jósa András által megalakított Szabolcsvármegyei Múzeum első néprajzi tárgyai a leltárkönyv tanúsága szerint 1906-ban kerültek ajándékozás révén a gyűjteménybe. A korábbi időszakot – a múzeumalapító főorvos érdeklődésének megfelelően – a régészet határozta meg. A néprajzi gyűjtemény megalakítása és rendszeres gyarapítása Kiss Lajos nevéhez fűződik, aki 1912-ben került múzeumőrként Nyíregyházára, majd Jósa András halála (1919) után igazgatóként dolgozott az intézményben 1948-ig. Ő a régészeti gyűjtemény további bővítése mellett nagy hangsúlyt fektetett a néprajzi tárgyak gyűjtésére is, s mivel nagyrészt a Rétközben, illetve a Nyírség középső részén kutatott, ezért a tárgyak többsége innen került be a múzeumba. Kiss Lajos távozása után utóda, Nyárády Mihály folytatta a gyűjtemény gyarapítását, főként a korábban is kutatott rétközi és nyírségi területekről. Mindkettejük érdeklődésének középpontjában a halászat és a gazdálkodás állt, ennek megfelelően főként e tevékenységekhez kapcsolódó tárgyakat gyűjtöttek. 1957-től Erdész Sándor fiatal néprajzos munkatársként csatlakozott a múzeumhoz, és folklórgyűjtései mellett jelentős tárgygyűjtéseket is végzett.
Vízválasztónak tekinthető a gyűjtemény életében az 1970-es év, a Sóstói Múzeumfalu építésének kezdete, ugyanis az áttelepített házak berendezéséhez a paraszti élet minden kellékét, a gazdálkodás és a háztartás minden eszközét be kellett szerezni. A Múzeumfalu 1979-ben nyílt meg a látogatók előtt a szatmári és a rétközi tájegység megépülése után, és a kezdetektől a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága – „kihelyezett” – Néprajzi Osztályaként működött. Az 1990-es évek elején a Jósa András Múzeumban őrzött néprajzi tárgyakat a raktárak egyre szűkülő kapacitása miatt átköltöztették a Múzeumfaluba, és a későbbiekben gyűjtött néprajzi tárgyak már ugyancsak az ottani raktárakban kaptak helyet. Az osztály gyűjtőterülete – az Igazgatóság többi múzeumához hasonlóan – a megyére korlátozódott, illetve Hajdú-Bihar északi, nyírségi részét foglalta magában. 2010-ben szükségessé vált a gyűjtemény jogi megosztása a Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu között: ekkor közös megegyezéssel a gyűjtemény korábbi, a kezdetektől 1979-ig bekerült anyaga a Jósa András Múzeum tulajdonában maradt, míg a Sóstói Múzeumfalu megnyitását követően (1980-tól) gyűjtött tárgyak a Múzeumfalu tulajdonába kerültek át. A jogi szétválasztás nem jelentette egyúttal a gyűjtemény fizikai megosztását is, ugyanis az helyileg továbbra is a Múzeumfalu raktáraiban maradt.
A Jósa András Múzeum Néprajzi Gyűjteménye mára cca. 12.000 darabot számlál. Törzsanyagát a paraszti életmód mindennaposan használt tárgyai, főként a földműveléshez, állattartáshoz kapcsolódó szerszámok, a kismesterségek eszközanyaga, valamint háztartási tárgyak alkotják. Jelentős tárgycsoportot képez a gyermekjáték-, kerámia- és textilgyűjtemény is. A műtárgyak túlnyomó többsége adományozás, kisebb része pedig pályázati finanszírozású vásárlás révén került a múzeumba.
