2023. június
A Nemzeti Kulturális Alap és a Jósa András Múzeumért Alapítvány támogatásával idén is megjelent a múzeumban folyó tudományos kutatásokat reprezentáló tanulmánykötetünk, a múzeumi évkönyv. Az antropológia, történelem, néprajz, muzeológia és restaurálás témaköreiben publikált írásokat minden helytörténet iránt érdeklődő kedves olvasó figyelmébe ajánljuk.
A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve LXIV. (2022) / szerk. Holmár Zoltán, Rémiás Tibor. – Nyíregyháza: Jósa András Múzeum, 2023. – 340 p.
Szerkesztette: Holmár Zoltán – Rémiás Tibor
Lektorok:
Bene János
Bodnár Zsuzsanna
János István
Kujbusné Mecsei Éva
Pató Mária
Szatmáriné Bakonyi Eszter
Angol fordítás: Juhász Myrtill
2021. augusztus
Az első nyíregyházi huszártalálkozó 30. évfordulója alkalmából jelent meg Bene János Huszártalálkozók Nyíregyházán 1991–2021 című kötete. A idén 17. alkalommal megrendezett huszártalálkozó fontos pillére a katonai hagyományőrzésnek Nyíregyházán. Az első találkozót a lovassági laktanya építésének 100. évfordulóján, 1991-ben hívták össze a szervezők. Céljuk a katonaemlékek megőrzésén és bemutatásán túl a magyar huszár, a magyar katona becsületének „helyreállítása” volt. Az eltelt három évtized bizonyítja, hogy mindez sikerült. A Jósa András Múzeum relikviagyűjteménye folyamatosan gyarapszik, melyeket több kiállításon láthattak az érdeklődők. A városban szobor és emléktába hirdeti a huszárság emlékét. Létrejött a Magyar Huszár Alapítvány, mely szervezett keretet biztosít nemcsak a kétévente megrendezésre kerülő huszártalálkozóknak, de a huszáremlékek és hagyományok ápolásának is. Számos kiadvány jelent meg a Jósa András Múzeum és az Alapítvány kiadásában, ezek a történeti és forrásmunkák mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nyíregyházi huszárság – 2015 óta – a Nyíregyházi Települési Értéktár részeként élő hagyományt képvisel városunkban.
BENE János
Huszártalálkozók Nyíregyházán 1991–2021
Nyomdai előkészítés: Szemán Attila
Fotók: Magyar Huszár Alapívány és tagjainak archívuma
Kiadó: Magyar Huszár Alapítvány, Nyíregyháza 2021
Nyomdai előállítás: Greifer Press Bt., Nyíregyháza
MÁRFÖLDI István
Márföldi István huszár levelei, tábori lapjai 1943–1944-ből.
Huszáremlékek 10.
Szerkesztette: Bene János
Nyomdai előkészítés: Szemán Attila
Kiadó: Magyar Huszár Alapítvány, Nyíregyháza 2021
Nyomdai előállítás: Greifer Press Bt., Nyíregyháza
SZENTGYÖRGYVÖLGYI Péter
Vivát huszár!
Huszáremlékek 9.
Szerkesztette: Bene János
Nyomdai előkészítés: Szemán Attila
Kiadó: Magyar Huszár Alapítvány, Nyíregyháza 2021
Nyomdai előállítás: Greifer Press Bt., Nyíregyháza
2020. szeptember
A közelmúltban két reprezentatív kiadvány is jelent meg a kisvárdai Rétközi Múzeum gondozásában.
Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató tudományos-ismeretterjesztő céllal készült kötete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei köztéri – vagy, ahogy a szerkesztő pontosítja –, mindenki számára hozzáférhető Szent László ábrázolásokat mutatja be. A történeti bevezető kiváló helytörténeti kiegészítése a történelem tankönyvek Szent Lászlóra vonatkozó fejezeteinek. A kötet nagyobbik részét képező „adattárat” a kellően részletes, de nem terjengős leírások teszik érdekes olvasmánnyá, melyet nemcsak a diákok, de bárki, aki a helyi Szent László-emlékek iránt érdeklődik, haszonnal forgathat. A kötetet záró forrás- és irodalomjegyzék pedig a tudományos érdeklődést hivatott szolgálni.
NÉMETH Péter
Szent László ábrázolások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Rétközi Múzeum füzetei 14.
Szerkesztette: Vofkori Mária
Tördelés: Tímár Tamás
Fotók: Mudrák Attila
Kiadó: Rétközi Múzeum – Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda 2020.
Nyomdai előállítás: Kapitális Kft., Debrecen
Szintén Kisvárdán jelent meg Páll István etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója legújabb kötete. A több éves gyűjtőmunka eredményeként elkészült reprezentatív tárgykatalógus, egy – a néprajztudományban eddig kevesebb figyelmet kapó – kerámiafajtára irányítja a figyelmet. A szerző a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén lévő közgyűjtemények keménycserepeinek kontextusba helyezett bemutatására törekszik: a tárgyak tudományos leírásán és bemutatásán túl ismertetve azok előállítását, az ezzel foglalkozó manufaktúrákat, érintve nem csupán a gyártás, hanem a kereskedelem jellemzőit is. A megyében felgyűjtött keménycserepekből igyekszik korrekt válogatást nyújtani, szándéka szerint a szakmának és a laikus gyűjtőknek egyaránt.
PÁLL István
A bécsi szalagtól a magyaros stílusig. Keménycserepek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűjteményeiben. A Rétközi Múzeum füzetei 15.
Szerkesztette: Vofkori Mária
Tördelés: Tímár Tamás
Fotók szerkesztése: Szemán Attila
Kiadó: Rétközi Múzeum – Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda 2020.
Nyomdai előállítás: Kapitális Kft., Debrecen
A vármegyei könyvtár elődjének tekinthető törvényhatósági könyvtárat Mikecz János alispán kezdeményezésére 1898-ban alapította Szabolcs vármegye közgyűlése. A körülbelül 500 kötetes könyvtár a vármegyeháza egyik termében került elhelyezésre. A könyvtári teendőket elsőként Nagy Imre aljegyző, 1922–1926 között Kiss Lajos múzeumigazgató, 1926–1936 között Gál István tanár, majd 1937-től megszűnéséig ismét Kiss Lajos látta el. Kezdetben csupán a Szabolcs vármegyei sajtótermékekkel, illetve a kötelespéldányokkal gyarapodott. Nagyarányú fejlődésnek az 1920-as években indult, melyben nyilván szerepet játszottak az országosan egyre-másra alapuló közkönyvtárak. Ekkor döntötte el a vármegye, hogy nagyobb erőkkel fejleszti a könyvtárat. Ennek eredményeképp használóinak köre is kibővült, már nemcsak a vármegye köztisztviselői, hanem egyre szélesebb társadalmi réteg vette igénybe. Gróf Dégenfeld Pál 1928-ban több ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel a vármegye könyvtárának, többek között ennek is köszönhető, hogy az 1930-as évek elejére állománya 11000 kötet felett volt, használóinak száma 1000 körüli.
A könyvtár rendezése Gál István nevéhez fűződik, aki a kötetek szakcsoportokba osztásával kialakította a raktári rendet, létrehozta a katalógust, és az addig csak szerzeményi naplóval rendelkező könyvtárnak elkezdte vezetni az első leltárkönyvét.
Utólagosan, 1923. március 15-i dátummal nyitotta meg a leltárkönyvet, melynek első kötetét a nyíregyházi Klafter Könyvnyomda, második kötetét pedig a Jóba Nyomda készítette, ugyanazzal az adatsorral, kartontáblás félbőr kötésben, 48X34 cm-es méretben. A második világháború alatti bombatámadások és betörések, valamint a háborút követő években az ún. indexek alapján történő selejtezések következtében állományának egy része megsemmisült, szétszóródott. A megmaradt kötetek többsége az 1950-es évek elején a megalakuló megyei könyvtár állományába kerültek, de néhányat a Jósa András Múzeum Szakkönyvtára is őriz. A fennmaradt leltárkönyvek az egykori vármegyei könyvtár legfontosabb forrásai, melyekből egyúttal a Dégenfeld-féle könyvtár is rekonstruálható.
Hogyan és mikor kerülhettek a leltárkönyvek a Jósa András Múzeum tulajdonába? Mivel 1936 után a múzeum és a könyvtár Kiss Lajos irányítása alatt állt, valószínűleg ez utóbbi feloszlása után a leltárkönyvek a helyükön maradtak. A kötetek a Jósa András Múzeum könyvtárának 1954-es újraleltározásakor kapták 1018 és 1019-es leltári számukat.
2020. November
Az idén Kiotóban tartott nemzetközi ICOM (International Council of Museums) konferencián részt vett dr. Páll István etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója. Útjáról hazatérve egy gyönyörű műtárgykatalógussal ajándékozta meg könyvtárunkat, mely a Kiotóban fellelhető több mint kétezer, többségében buddhista templom és szentély tárgyain keresztül reprezentálja a tradicionális japán művészetet a 2. századtól egészen a 16. századig.
2021. február
A Kisvárda történetét régóta kutató helytörténész, Néző István legújabb kötetében a város középkori történetét foglalja össze a település első említésétől 1526-ig. A terjedelmes munka igyekszik átfogó képet nyújtani a korabeli településről, annak gazdasági, társadalmi életéről, az egyházszervezés kezdeti lépeseiről, a művelődésről. Külön fejezet(eke)t szentel a város történetében nagy szerepet játszó Várdai családnak és leszármazottainak. Felsorakoztatja mind a tárgyi, mind az írásos emlékeket, illetőleg a fellelhető folklór elemeket is.
Szabolcs, a történelmi emlékhely
2022 nyarán újabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település került be a történelmi emlékhelyek sorába. Szabolcs község két Árpád-kori műemléke Szabolcsi földvár és templom néven lett emlékhellyé nyilvánítva (közzétéve Magyar Közlöny 127/2022. 1. sz. mellékletében).
Ennek alkalmából a Vidék Kincse Egyesület kiadásában megjelent a Szabolcs, a történelmi emlékhely című reprezentatív kötet, mely tudományos igénnyel mutatja be az emlékhely jelentőségét a magyar történelemben. Mordovin Maxim a Kárpát-medencei középkori ispánsági várak körébe helyezve vizsgálja a szabolcsi földvárat, Németh Péter a korabeli forrásokat és a régészeti kutatások eredményeit mutatja be, Sipos László tanulmánya pedig az 1092-es zsinat jelentőségére világít rá.
Az emlékhellyé nyilvánítás alkalmából 2023. január 24-én Szabolcsban tudományos konferenciát rendeztek, melyen ünnepélyes keretek között került bemutatásra a kötet.
Szerkesztők: Deák Attila – Kollár Tibor
Fotók: Csutkai Csaba
Kiadó: Vidék Kincse Egyesület (Szabolcs)
Nyomdai előkészítés: Csutkai Márton
Nyomdai előállítás: Grafit Nyomda (Nyíregyháza)
Tartalom:
Előszó / Deák Attila – Kollár Tibor
Az államalapítás korának várai / Mordovin Maxim
Szabolcs, az Árpád-kori megyeközpont / Németh Péter
Szabolcs városában szent zsinat tartatott / Sipos László
A szükséges "sütik" elengedhetetlenek a weboldal helyes működéséhez. Ebben a kategóriában csak olyan "sütik" vannak, melyek az alap funkciókat és egyes esetekben az Ön biztonságát garantálják. Ezek a "sütik" semmilyen személyes adatot nem tartalmaznak.
Az olyan "sütik", melyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez és céljuk a felhasználói adatok gyűjtése analitikán, reklámokon és egyéb beágyazott tartalmakon keresztül a "nem szükséges" kategóriába tartoznak. Alapvetően ezen "sütik" használatához a felhasználó beleegyezése kell.