A 19. század második felében országszerte megalakuló régészeti, történeti egyletek lettek a vidéki múzeumok csírái, melyek többsége alapszabályában rögzítette a műtárgyak mellett a könyvgyűjtést. Nem volt ez másképp a Jósa András Múzeum esetében sem. A hivatalos források mind a múzeum, mind a könyvtár alapítási éveként 1868-at jelölik meg, ekkor jött létre a Szabolcs Vármegyei Régészeti Egylet. Az alapszabálya ugyan nem maradt fenn, de ismerve az alapítóknak a könyvekkel, könyvtárral, művelődéssel kapcsolatos nézeteit, joggal feltételezhetjük, hogy az egyleti, majd később múzeumi könyvtár iránti igény korán jelentkezett.
A könyveket szerető, köztudottan rengeteget olvasó, a városi közkönyvtár felállításáért sokat lobbizó Jósa a leletek feldolgozásához szükséges szakfolyóiratok és -könyvek beszerzésén túl igyekezett valamennyi hazai és több európai múzeummal kapcsolatot kiépíteni, melynek eredményeképp számos évkönyvvel, vezetővel, kalauzzal és katalógussal gyarapodott a könyvtár. Lokálpatriótaként odafigyelt a megjelenő helytörténeti munkákra, az ajánlások tanúságai szerint egy részüket maguk a szerzők hozták be a múzeumba. A csekély számú vásárlások mellett a könyvtár legfőképp az ajándékozások révén gyarapodott, leghívebb patrónusa maga Jósa volt: a kötetek egy részét ő kapta, illetve vásárolta és ajándékozta a könyvtárnak. Örököseinek köszönhetően két alkalommal kaptunk Jósa egykor több ezer kötetes könyvtárából példányokat.
A könyvgyűjtemény könyvtárrá fejlődése – természetesen Jósa bábáskodása mellett – Kiss Lajos nevéhez köthető, aki 1912 késő őszén került az intézménybe mint múzeumőr. Jósa haláláig még néhány évet kölcsönös tisztelet és megbecsülés közepette dolgoztak együtt. Jósa rábízta – a többi között – a könyvtár gondozását. Kiss Lajosnak már voltak Hódmezővásárhelyen szerzett könyvtárosi tapasztalatai. Nagy körültekintéssel fogott hozzá a könyvtári nyilvántartás és rendszer elkészítéséhez. A nevéhez fűződő néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény létrehozásával egyidejűleg a könyvtár gyűjtőköre is szélesedett. A tudatos könyvtárfejlesztésnek egyedüli gátja az állandó pénz- és helyhiány volt. A második világháború alatt Nyíregyházát ért bombatámadások a múzeumot is érintették: az épület teteje leégett, ablakai betörtek, ismeretlen tettesek feltörték az ajtajait, a könyveket, iratokat, tárgyakat összehányták. Az 1945–1948 közötti időszak a múzeum második megalapításának időszaka, az érdem pedig Kiss Lajosé, aki a nehéz körülmények ellenére nagy kitartással, fáradhatatlanul rendezte a múzeumot. A Kiss Lajos idejövetelekor 300 kötetes könyvtár a múzeumőr Budapestre távozásáig (1948) közel 1400 kötetesre nőtt, azaz majdnem megötszöröződött. Már ekkor kialakult a könyvtár máig fennálló profilja: segédgyűjteményként funkcionáló intézményi szakkönyvtár.
A háborút követő évek a múzeum életében is a romeltakarításról, helyreállításról szóltak. Az első ötéves terv idején hozzáfogtak a könyvtár rendezéséhez, a folyóiratokat elkülönítették a könyvektől, újraleltározták az anyagot, immár szabályos leltárkönyvekben. Elkészültek az első cédulakatalógusok. 1962-ben külön könyvtáros beosztást létesítettek előbb 4, majd 1976-tól 8 órában. Az első felsőfokú végzettségű könyvtáros 1988-ban került a könyvtárba. Az egyre bővülő cserekapcsolatok mellett az évente rendelkezésre álló pénzkeret immár lehetővé tette a könyvtár tervszerű gyarapítását. A 70-es évek közepére megtízszereződött az állomány, a legnagyobb gond a raktárhiány lett.
1974 fontos év a múzeum életében, ekkor kapta meg a pénzügyi palotának épült Benczúr téri épületet, melyet előbb (1974–1999) „társbérletben” a levéltárral közösen, majd 1999-től egymaga birtokol. A könyvtár sokáig a tetőtérben volt elhelyezve, a 2008-as felújításokat követően a földszinten kapott helyet egy modern, 122 nm-es tömörraktár, illetve egy 10 férőhelyes olvasóterem kialakításával.
A hazai közművelődési könyvtárakhoz képest kicsit megkésve, de a vidéki múzeumi könyvtárak viszonylatában az elsők között kezdődött meg 2000-ben az elektronikus katalógus építése. Folyóirataink kivételével a könyvállomány 90 százaléka kereshető online katalógusunkban. Mára 40000 kötetes könyvtárunk nemcsak nagyságrendjében, hanem összetételében is jelentős tudományos szakkönyvtárrá fejlődött.
A könyvtár történetéről bővebben olvashat:
A szükséges "sütik" elengedhetetlenek a weboldal helyes működéséhez. Ebben a kategóriában csak olyan "sütik" vannak, melyek az alap funkciókat és egyes esetekben az Ön biztonságát garantálják. Ezek a "sütik" semmilyen személyes adatot nem tartalmaznak.
Az olyan "sütik", melyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez és céljuk a felhasználói adatok gyűjtése analitikán, reklámokon és egyéb beágyazott tartalmakon keresztül a "nem szükséges" kategóriába tartoznak. Alapvetően ezen "sütik" használatához a felhasználó beleegyezése kell.