I. világháborús emlékek a Jósa András Múzeumban

| 2018. szeptember 27. csütörtök

A trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország – mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama – és a háborúban győztes antant hatalmak között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait.

A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával 1920. június 4-én Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést. Ennek értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.

I. világháborús emlékek a Jósa András Múzeumban

A négy évig tartó háború alatt, főleg az állásharcok idején, vagy a fronton, illetve a hátországban szervezett kiképzőtáborokban sok ezer, készítőik kreativitását dicsérő emléktárgy született, melyek alapanyagai a helyben található hadiszerek: töltények, réz töltényhüvelyek, fa lőszeresládák, rakaszok voltak. Ipari üzemek is készítettek emléktárgyakat, jelvényeket, bögréket, tányérokat, a nyersanyag, főleg a réz, a bronz hiányának érezhetővé válása után pedig nagy számban jelentek meg a beszolgáltatott rézmozsarakat pótló, világháborús feliratokkal ellátott vas szükségmozsarak is.

Kiállításban látható: 1921. július 26-án Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök által aláírt és a Magyar Nemzetgyűlés által ratifikált XXXIII. törvénycikk a Trianoni békeszerződésről (eredeti dokumentum). Az I. világháború tárgyi emlékei.

További hírek

Siessünk segíteni a magyarokat a harcban Bak Zsuzsanna | 2018. október 17. szerda

Siessünk segíteni a magyarokat a harcban A „Siessünk segíteni a magyarokat a harcban” – lengyelek az 1848-49-i évi magyar szabadságharcban című vándorkiállítás október 13-án nyílt meg. A lengyel-és magyar történelem őrzi mélyen a szabadságharc emlékeit Európában. Kevésbé ismeretes tény, hogy a magyar honvédséghez – Woronieczki lengyel főnemes és katona kezdeményezésére – közel 3000 honfitársa is […]

Bővebben
Bankjegyekre írt lengyel-magyar történelem Bak Zsuzsanna | 2018. október 17. szerda

Bankjegyekre írt lengyel-magyar történelem A történelem az életünk minden területét áthatja, s még akkor is szembesülhetünk vele, amikor kihúzunk a zsebünkből némi készpénzt,   hiszen azon a múltunk jelentős történelmi személyiségeit találjuk. Ezt a párhuzamot használta ki a több mint ezeréves lengyel-magyar barátság jegyében a nyíregyházi Jósa András és a Rzeszów-i múzeum. A testvérvárosi, azon […]

Bővebben
KRÚDY-NAP Babolcsi Andrea | 2018. október 16. kedd

KRÚDY-NAP a Jósa András Múzeumban 2018. október 18. (csütörtök) 13-16 óra között „Az apám – büszke, nagyralátó ember – azt hitte, hogy majd követ leszek Párizsban. Az anyám szolgabírót szeretett volna nevelni belőlem. Egy napon aztán megszöktem a háztól. Beálltam hírlapírónak Debrecenbe. Öreg tanárom, Porubszky Pál egy hét múlva értem jött: legalább az érettségi vizsgát […]

Bővebben