Szecessziós körséta Nyíregyházán

Kulturális Örökség Napjai

Holmár Zoltán | 2015. szeptember 25. péntek

Ruzsonyi-ház

A Benczúr tér (régen Károlyi tér), mely 1906-tól kezdett beépülni, a vasútállomás közelében található. Az itt található Ruzsonyi-házat Pavlovits Károly építtette 1909-ben. A aszimmetrikus tömegű épület villaszerűen helyezkedik el a telken.  A párkányvonalat megtörő karéjos oromzattal koronázott rizalitot zárt erkély teszi még hangsúlyosabbá. Az ablakok félkör-, illetve szegmensívesek, keretezésük egyszerű vakolatsáv rojtdíszes és szív alakú függesztékekkel. Az oldalsó oromfal megtört ívét téglával rakott szegély díszíti. A rizalit majolika díszei és a párkányzatok alatt végigfutó hullámvonal népies motívum. Újszerű az épület nyerskő lábazata. Szecessziós vonalvezetésű kovácsoltvas szerkezeteket is találunk az épületen: ilyen a kerítés, az ablakrácsok és a bejárat feletti üvegtető tartóelemei (ez utóbbiak feltehetően a felújítás során kerültek az épületre). Historizáló elem a párkányzat profilozott tagolása. Alaprajzát tekintve követi a korabeli polgárházak hagyományos rendjét. Az építtető Ruzsonyiak vadászati és díszmű áruk kereskedésével foglalkoztak.

Ruzsonyi_haz

Ruzsonyi ház

 

Széchenyi u. 20. lakóház

A Benczúr térhez hasonlóan a Széchenyi utca is 1906 után kezdett beépülni. A Széchenyi utca 20. szám alatt található lakóház Pavlovits Károly tervei alapján épült a Burger család részére. Az épület lágyívű pártázatával és a kapu feletti érdekes formájú nyílásával hívja fel magára a figyelmet. Érdekes az épület íves lábazatképzése, a vakolat és a téglamezők váltakozása az ablakok között.

Burger-ház (Széchenyi u. 20.)

Burger-ház (Széchenyi u. 20.)

 

Haissinger Patika

Vágó József és László tervei alapján 1907-ben épült szecessziós stílusban. A Bessenyei tér sarkán található 1902-ben épült Morgenstern-házhoz hasonlóan ez a telek is Morgenstern Dezsőé volt, és tőle bérelte Haissinger Lajos Viktor gyógyszertárnak a Vágóék által tervezett épületet. Az eredetileg gyógyszertárnak épített ház kirakatát, ajtaját később befalazták. Az akkoriban kiépülő Széchenyi utcán épült ház zártsorú beépítéssel, az utcával párhuzamos gerinccel. Az épületben a patika mellett lakást is találunk. Az alápincézett lakórészhez képest a patika padlószintje lejjebb van, hogy az utcáról is könnyen meg lehessen közelíteni. Az üzletrészt a tervezők a rájuk jellemző diadalívszerű kirakattal és a felette lévő karéjdíszes oromzattal emelték ki. Az ívek a vertikális elemekkel osztott oromfal hullámzásában folytatódnak. Ez az egész homlokzatra jellemző hullámzás szépen feloldja a zártsorú beépítés merevségét. Az ablakkeretek és párkányok plasztikus megformálásúak.

Hassinger patika

Hassinger patika

 

Nyírvíz palota

Helyén állt valamikor a Szarvas kocsma. A székházat, 1910-14-ben építette Adorján János építési vállalkozó, Papp Gyula és Szabolcsi Ferenc tervei alapján, szecessziós stílusban. A sarok feletti álkupolán 1951-ig egy rétisas volt látható. Az épület oromzatán az ősfoglalkozásokat (a halászatot és a földművelést) férfi- és női alakkal ábrázoló mozaikkép figyelhető meg. A sarkon a harmincas évek közepéig a Nemzeti Hitelintézet Rt működött. Az első háromemeletes lakóház volt a városban, lifttel és központi fűtéssel. Lakások és a társulat irodái működtek itt egykor. A helyiek által Nyírvíz-palotának nevezett épület tömege toronnyal kiemelt sarokképzésével és íves oromzataival szecessziós hatást mutat. A lépcsőház térszervezésével, színes üvegablakaival és lépcsőkorlátaival az egyik legszebb szecessziós belső tér Nyíregyházán.

Nyírvíz Palota

Nyírvíz Palota

 

Szabolcsi Agrár Takarékpénztár

Kőrössy Albert tervezte a város egyik legjellegzetesebb épületét, mely az Országzászló téren (régen Széchenyi tér) a Szarvas utca és az Iskola utca sarkán, kiemelt helyen található. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár mozgalmas tetőzetével, élénk kék színével hívja fel magára a figyelmet. Az épület eredetileg irodák és tárgyalók mellett szolgálati lakásoknak is helyet adott. Előbb a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár, majd a Magyar-Olasz Bank székháza. 1934-ben a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő társulat tulajdonába került. 1945 után az épületben előbb a megyei és városi pártbizottságok, majd a Honvédelmi Szövetség irodái kaptak helyet, később szövetkezeti központ lett. Az épületen az 1960-as évek tatarozásakor nem állították vissza a szecessziós díszítéseket, amelyeket később pótoltak, így ma régi fényében pompázik. Az épület előtt ált valamikor az 1934-ben állított országzászló, melyről a tér is a nevét kapta.

Szabolcsi Agrár Takarékpénztár

Szabolcsi Agrár Takarékpénztár

 

Általános Hitelbank

Általános Hitelbank

Általános (Geiger) Hitelbank

Szabolcs Ferenc és Papp Gyula tervei alapján építették 1912-ben, a XX. század eleji Nyíregyháza első, tekintélyes emeletes házai között. Eredetileg lakások és irodák működtek itt, majd a földszinten házasságkötő terem és üzletek kaptak helyet. A kétemeletes épület szecessziós homlokzatán egy férfi és egy női szoboralak található. A férfialak kezében jól olvasható a Hitel felirat. Az épületen látható mozaikdíszek szintén szecessziós ihletésűek. Az épületet 2010 augusztusának végére felújították.

 

 

Pávás-ház

Az evangélikus templom mögött az egykori Kállói, ma Szent István utcában áll a Führer Miklós tervei alapján 1909-ben épített lakóház. A ház L alakú alaprajza hagyományos elrendezést mutat, azzal az eltéréssel, hogy az udvar felőli szárny hátsó helyisége nem cselédszoba, hanem varrószoba. Ez nem meglepő, hiszen a megrendelő Keresztessy Sárika a nyíregyháziak kedvelt házivarrónője volt. Az ablakok sűrű osztásúak, a bal szélső pedig jóval szélesebb a többinél, ezzel tulajdonképpen ellensúlyozza a másik oldal kapuját. Ezen az épületen is megtalálható a szecesszióra oly jellemző oromzat: az ereszvonal felett egy timpanonszerű felépítmény jelenik meg két apró nyílással és népies virágmotívumokkal. A ház különös ismertető jegye a több helyen előforduló páva-motívum.

Pávás ház

Pávás ház

 

Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

Nagy Virgil és Kommer József budapesti építészek tervezték 1903-ban a Korona Szálló melletti Samassa templomot. A kivitelező a budapesti Godnantz Károly, míg az építésvezető a nyíregyházi Veszelovszky Béla volt. Ahogy a legtöbb századfordulón épült római katolikus templom, úgy ez az épület is a vallásos középkor szellemében épült. A neoromán alkotás a Magyar Művészet szerint nem több mint „száraz leckefelmondás”. Szecesszióssá azonban a Róth Miksa által festett üvegablakok teszik. A templom hossza: 50,3 m, szélessége: 20 m, illetve a kereszthajó apszisánál 29,5 m. A tornyok 43,6 m magasak.

Római katolikus templom

Római katolikus templom

 

Görög katolikus püspöki palota

A Görög Katolikus Püspöki Palota a Bethlen Gábor utcán, a Városház tértől (ma Kossuth tér) nem messze található. Eredetileg főesperesi, lelkészi és kántorlakások, valamint kaszinó és kávézó elhelyezésére épült. Első bérlője a Pannónia kávéház, az emeleten pedig a Közgazdasági Takarékpénztár volt. A Bethlen utcai oldalt később Fábián Pál könyvkereskedő bérelte. 1914 után a Hajdúdorogi Görög Kat. Püspökség székháza az egész épület, hittudományi főiskolával. Az iparos munkák során pesti mesterek is dolgoztak a házon. Az oromfalak, a kis tornyok, a lágyívű zárterkélyek, a kapuk, a nagy tetőfelületek alapján a szecessziós alkotások közé sorolják a palotát.

Görög püspöki palota

Görög püspöki palota

 

Royal, majd Bristol (Béke szálló)

Führer Miklós tervei alapján 1909-ben épült szecessziós stílusban. Az első kétemeletes ház volt Nyíregyházán. Szállodaként és kávéházként működött előbb Royal, az 1920-as évek közepétől Bristol, majd 1945-től 1984-ig Béke cégérrel. Ezután az épületet átalakították, szecessziós díszítéseinek tekintélyes részét a homlokzaton elpusztították. Először Harth Gusztáv, majd az 1920-as években Csépány Jenő fényképész a tetőtérben működtette napfényműtermét, itt nagyméretű osztott üvegfelület, a tetőn pedig hasonló szerkezetű felülvilágító volt eredetileg. Jellemző még az épületre a nagy tömegű, mozgalmas tetőzet, a homlokzaton pedig a népies ihletésű, intarziás, stilizált díszek. Mindezek a szecesszió kedvelt motívumai.

Royal szálloda

Royal szálloda

 

Korányi-villa

A sóstói úti villasor az 1900-as évek elején kezdett beépülni elegáns, a kor divatjai szerint megálmodott házakkal. A Korányi-villa 1904-ben épült Pavlovits Károly tervei alapján Korányi Imre részére. Az épület mai állapota alig emlékeztet az eredetire. Az épület – az eredeti tervek szerint – aszimmetrikus tömegű, hangsúlyos oromfallal épült. Az oromzat mögött egy nagyobb, mellette két kisebb helyiség található. A kisebb szobák előtt zárt tornác épült, melyet pártázat zár le. Az oromzat emeleti nyílása az art nouveau-t idéző, íves formájú, két oldalon ornamentális díszekkel.

Korányi villa

Korányi villa

További hírek

JÓSA NAP Dohanics László | 2017. november 27. hétfő

Bővebben
Kis doboznyi szeretet Dohanics László | 2017. november 27. hétfő

Bővebben
MEGSZÜLETETT ! Dohanics László | 2017. november 27. hétfő

Bővebben