· A magyar aktivizmus 1914-1927 ·

A magyar aktivizmus 1914-1927

Az 1915-ben induló és 1927-re szétbomló aktivizmus célja nem elsősorban művészeti stílusalkotás volt, hanem határozott politikai mondanivaló közlése, az irodalom, a kiállítás-kritika majd később a képzőművészet eszközeivel.

 

A kezdetben csak politikai és irodalmi törekvéseket képviselő csoport önálló, több haladó irányzatot is magába foglaló, egységes képzőművészeti irányzattá csak 1917 körül vált.

A mozgalom eszmei atyja Kassák Lajos (1887-1967) író, költő volt, aki a mozgalom organumának, a Tett (1915-1916) című irodalmi és művészeti folyóiratnak a szerkesztéséért és kiadásáért is felelt.

 

Az internacionalista és háborúellenes eszméket valló lap 10. számában megjelent Mesteremberek című versével, Kassák irodalmi-művészeti programot közölt, mely a művészet terén új formákat és színeket ígért.

 

A Tett köré csoportosuló művészek (Uitz Béla, Dobrovits Péter, Pászk Jenő, Pátzay Pál) ismerték és megértették az expresszionizmus, a kubizmus és a futurizmus kifejezőeszközeit, de elutasították a futurista háború-kultuszt és az expresszionista misztikus transzcendentális gondolkodást.

 

A Tett beszüntetése után, 1916 novemberében Kassák új lapot indított Ma néven. “A MA nem egy újabb művészeti iskolát akar, hanem egy egészen új művészetet és világszemléletet.” – írta a folyóirat képzőművészeti kritikusa Hevesy Iván 1918-ban. A Ma-köréhez csatlakozott a Nyolcak közül Tihanyi Lajos, de ebbe a körbe tartoztak Máttis Teutsch János, Uitz Béla, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Nemes Lampért József, Moholy Nagy László és Péri László is. Megfordult az aktivisták között Kmetty János és Gulácsy Lajos is, ám ez utóbbinak a Ma körben való szereplését sok művészettörténész csak véletlennek minősítette.  Az aktivista művészek közé soroljuk Dénes Valériát, Galimberti Sándort, Bohacsek Edét és Erős Andort is, de ők még a Ma létrejötte előtt meghaltak.

 

Kassák szervezetileg is kiszélesítette lapját, mely egy év leforgása alatt már nemcsak folyóirat, hanem művészegyesület, könyvkiadó vállalat, kiállítás-rendező intézmény és színiiskola is lett. Két év leforgása alatt kilenc kiállítás nyílt meg a Ma körében Budapesten.

 

A Tanácsköztársaság bukása után Kassák Lajos és köre emigrációba kényszerült, így a mozgalom tevékenysége külföldön folytatódott, elsősorban Bécsben. Az új korszak stiláris változásokat is hozott magával. Az aktivista művészek szakítottak a korábbi expresszionista, kubista és futurista művészet formanyelvével, hogy a dadaizmus, majd a konstruktivizmus értékeit propagálják.

 

Az 1920-as évek végére az aktivista művészek útjai szétváltak, ám a mozgalom hatása még tovább élt a kelet-közép európai művészet színpadán és a Bauhaushoz csatlakozott magyar művészek tevékenysége révén.

 

Irodalom: Szabó J.: A magyar aktivizmus története (1915–1927), Budapest, 1971.  • Szabó J.: A magyar aktivizmus művészete (1915–1927), Budapest, 1981.