A nyírség

“A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek”  Dienes István

A Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok-területe. A Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra kiemelkedő felszíne északon a Bodrogköz és a Rétköz területével érintkezik. Keleten éles vonal mentén különül el a Beregi- Szatmári-síkságtól. Délkeleten az Érmellékkel határos, délen pedig közel 20 km-es sávon érintkezik a Körös- idékkel. Nyugat felől a Hajdúhát lösztáblája övezi. A Nyírség É-D irányban elnyújtott homokszigete Nyíradony-Nyírlugos és Nyírbogát között emelkedik ki legjobban itt 183 m tengerszint feletti magasságot ér el, ezért ez az Alföld legmagasabb pontja.

A Nyírség felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor a pannóniai beltó a területről visszahúzódott. Feltöltődésében nagy szerepet játszottak az Erdély felöl befutó folyók. A pleisztocén rétegsorának felépítésében a Tisza és a Szamos hordalékkúp építő tevékenysége kiemelkedő. A folyók 120-130 méter vastag hordalékot almoztak fel. Ez a nagyarányú feltöltődés alakította ki mai rétegsorát. A lecsapolásokig szinte lehetetlen egyes területek szántóföldi megművelése. A lecsapoló munkák a 19. század második felében kezdődtek meg és a legutóbbi időszakig tartottak. Közel 3200 km hosszú csatornahálózatot építettek ki.

A Nyírség néprajzi határa nem esik egybe földrajzi határral. Ezért a déli, Ligetaljának is nevezett térség már átmenetet mutat a Bihari-síkság felé, az északi, Tiszakönyök vagy Észak-Szabolcs néven is említett övezet pedig a beregihez hasonló vonásokkal rendelkezik. Erdész Sándor e terület határát ekképpen jelöli meg: északon a Tisza kanyarulata; keleten a Tisza, a Kraszna és a román határ; északon a Rétköz; nyugaton a Tisza és a Mezőség; délen a Hajdúság, valamint Debrecen és Vámospércs határa által közrefogott terület a szorosan, néprajzi szemszögből vett Nyírség.

Az ember természetátalakító munkája révén igencsak megváltozott a táj. A lecsapolások, árvízmentesítések, folyamatszabályzások átalakították az itt lakók életformáját is. A nyíriek gazdálkodását a homok határozta meg. Jellegzetes, monokulturális szinten termelt szántóföldi növények: a rozs, a dohány, a burgonya. A kiemelkedő buckákon szőlőt meg gyümölcsfákat telepítettek.

A Nyírség magyar lakossága közé a 18. században Nyíregyházára betelepült szlovákok (a „tirpákok”) külön népcsoportot képeztek. „Tót” beszédük máig megőrizte a 18. századi szlovák nyelvjárás sajátosságait, az öregek tudása, hagyományismerete a mai szlovákiai néprajzkutatóknak is igazi csemegét jelent. A török idők elmúltával más ajkú népcsoportok is letelepedtek (románok, ukránok, németek), akik színesítették az itteni magyarság néprajzi képét.

„A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis, a Nyírség őrzi hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fűz és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt.”  Soó Rezső (a nagyhírű debreceni botanikus) a 30-as években írott tanulmányából vett részlet

 

A NYÍRSÉG MÚZEUMAI ÉS KIÁLLÍTÓHELYEI

Jósa András Múzeum – Nyíregyháza

Sóstói Múzeumfalu – Nyíregyháza

Kállay Gyűjtemény – Nyíregyháza

Báthori István Múzeum – Nyírbátor

Vay Ádám Múzeum – Vaja

Gótikus templom – Papos

Mudrány-Kúria – Szabolcs

 

A NYÍRSÉG TÁJEGYSÉG TELEPÜLÉSEI

Abapuszta (Balkány), Apagy, Balkány, Baktalórántháza, Besenyőd, Berkesz, Biri, Bököny, Butykatelep, Demecser, Érpatak, Gégény, Geszteréd, Ibrány, Kállósemjén, Kemecse, Kék, Kisléta, Laskod, Levelek, Magy, Máriapócs, Nagykálló, Napkor, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyíribrony, Nyírkércs, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírszőlős, Nyírtét, Nyírtura, Ófehértó, Oros, Pócspetri, Ramocsaháza, Sényő, Sóstóhegy, Szabolcs, Szakoly, Székely, Téglás (Hadháztéglás), Tiszarád, Újfehértó, Vasmegyer, Anarcs, Gemzse, Gyulaháza, Hodász, Ilk, Jármi, Jéke, Kántorjánosi, Lövőpetri, Mándok, Mezőladány, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírmada, Nyírparasznya, Nyírtass, Őr, Pap, Papos, Petneháza, Pusztadobos, Rohod, Szabolcsbáka, Tornyospálca, Újkenéz, Vaja, Vajda, Zsurk, Bátorliget (Aporliget), Encsencs, Nagyfenék (Terem), Nyírbéltek, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Pirics, Terem.