BESZTEREC | BUJ | GESZTERÉD | RAKAMAZ | TISZAESZLÁR
Szabolcs megye honfoglalás kori (X. századi) emlékekben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb területe. Ebben szerepet játszik az, hogy a Felső-Tisza-vidéket már a honfoglalás (895) kezdetekor vagy talán már korábban is megszállta a magyarság. Másrészt a honfoglalás kori temetők nagy száma a Szabolcs vármegyei Múzeum (jogutódja a Jósa András Múzeum) korai alapításával (1868) és igazgatóinak, Jósa Andrásnak, Kiss Lajosnak, Csallány Dezsőnek és Dienes Istvánnak érdeklődésével, kutatómunkájával van összefüggésben.
A hatalmas, mintegy 140 lelőhelyről származó X. századi régészeti anyagból kiemelkednek az úgynevezett „vezéri sírok”, amelyek a honfoglaló magyarok legfelső vezetőinek tárgyi hagyatéka. A sztyeppei nomádok viseletét tükröző veretes övek, a róluk függő veretes bőrtarsolyok, aranylemezzel borított szablyák, készenléti íjtegezek, a köntös és a lószerszám veretei, a női sírokban pedig a díszes hajfonatkorongok a magyarság ötvösmesterei keze alól kerültek ki, helyben készült iparművészeti remekek. Ez a gazdagság azoknak a hadjáratoknak köszönhető, amelyeket a magyarok 862-től kimutathatóan a X. század közepéig – elsősorban Nyugat-Európa és Bizánc ellen – vezettek zsákmányszerzés céljából vagy zsold fejében. Sajnos, a három leggazdagabb emlékünk nem tervszerű régészeti kutatás során látott napvilágot: a geszterédi fejedelmi sírt 1927-ben az erózió által pusztított homokdombon disznók túrták ki; a rakamazi temető leletei folyamatos homokbányászással 1956-1964 között láttak napvilágot; a tőle nem messze fekvő Rakamaz leggazdagabb sírjait pedig a földgépek és az emberi butaság tették tönkre 1974-ben. E két utóbbi helyen a régészeti feltárás (Dienes István és Németh Péter) már csak a temető szegényesebb a katonai kíséret egyszerű harcosai és a szolgacsaládok tagjai sírjait hozhatta napvilágra. Mégis, a múzeumba bekerült leletek a honfoglaló magyarság művészetének, kultúrájának, hitvilágának és viseletének fontos emlékei.
Az alábbiakban nem áll módunkban valamennyi jelentős leletegyüttes bemutatása, s csupán azokra szorítkozunk, amelyek aranytárgyakat tartalmaztak, megjegyezzük azonban, hogy az aranyozott ezüstöknek, a gazdag ornamentikájú, egyedi művészeti alkotásoknak se szeri, se száma.
BESZTEREC
A község határának sarkában, Pethő Sándor kéki földbirtokos birtokán a cselédek 1928-ban kiforgattak egy Ny-K-i tájolású mintegy 50 cm mély talán lovas sírt. Benne maturus férfivázra akadtak. A bevitt síregyüttes a csontokon megfigyelt rozsdafoltok alapján nem teljes. A terület beépítettsége nagyobb ásatást nem tett lehetővé. A kisebb hitelesítés során Kiss Lajos nem talált újabb sírt.
Mellékletek:
1. Két arany hajkarika a koponya két oldalán. Az egyik 8.4, a másik 8.8 g. 2.3×2.6 cm, vastagsága 0.3 cm, a másik 2.3×2.5 cm, vastagsága 0.3 cm.
2. Bal oldalán kétélű egyenes vaskard bronzkoptatóval (12.3×5.1 cm). A kard a bekerüléskor 99 cm volt. Hiányos, törött. A markolatot sodrott ezüstszállal tekerték körül. Hüvelye fából készült. Bronzkoptatója díszített.
3. A kard alatt zárt bronzkarika. Átm: 2.7 cm.
4. A kard végénél rombusz alakú nyílhegyek.
5. A jobb váll mellett csikózabla. Elveszett.
6. A zabla felett tausírozott, a talpaló felett gombos kengyelpár. Elveszett.
7. A jobb térd magasságában, 15-20 cm-re tőle 11 apró bronzszeg.
8. A publikáció nem említi, de a leltári szám és egy rajz alapján ide tartozik egy hosszú egyélű vaskés.
BUJ
1965-ben egy Ny-K-i tájolású, 67-76 év közötti nő kurgánba beásott sírjára találtak 75 cm mélyen. A földmunkával elpusztított váznak csak a lába volt in situ. A találók a leleteknek csak egy részét vitték be a múzeumba: összesen 146 db tárgyat. A leletmentést Csallány Dezső és Gombás András végezte.
Mellékletek:
1. Aranyozott bronz hajkarika. Átm: 2.4 cm.
2. 11 db rombusz alakú vékony préselt lemezes ruhadísz. 3.05×1.55 cm nagyságúak.
3. 1 db ugyanolyan technikájú aranyrozetta. 2.65 cm átmérőjű.
4. 3 db aranyozott ezüst kaftánveret. Az egyik töredékes. H: 8 cm.
5. Kerek és háromszögletű aranyozott ezüst csizmaveretek:
a. 3 hosszúkás aranyozott ezüstveret. H: 3.7 cm.
b. 46 db gömbölyű kisebb veret. Átm: 1.2 cm.
c.8 korong alakú nagyobb veret. Átm: 2 cm.
d. 69 háromszög alakú veret. 1.6×1.3 cm.
GESZTERÉD
A községtől északra, 1927. május 24-én egy disznó túrta ki a megye és egyben a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori vezéri leletegyüttesét. Az idősebb férfit lovával, aranyszablyájával temették el. A helyszínre kiszálló Kiss Lajos múzeumigazgató megásta a környéket, de további sírokra nem akadt. A dúsgazdag főnököt ez alapján magányosan temették el.
Mellékletek:
1. Gömbsorcsüngős arany fülbevalópár töredékei. Összesen 3.96 g, a karikák mérete 3.15×0.9, illetve 3.3×0.9 cm.
2. 2 db aranygomb: 7.8 g. Két félből összeforrasztott füles példányok. Az épebb 2.4×1.5 cm, a csonkább 1.7×1.4 cm.
3. 25 cm hosszú, 0.5-0.8 cm széles, 15.15 g-os aranypántból hajlított karperec. Egyik vége átfúrt, kiszélesedő.
4. Ovális fejű, a csattesttel egybeöntött ezüstcsat mind a fejen, mind a csattesten aranybetétes díszítéssel. 9.5 g, H: 2.9 cm, feje 1.45×2.2 cm, teste 1.5 cm széles, a pecek 1.6 cm hosszú.
5. Téglalap alakú szíjszorítós ezüstcsat. H: 3.1 cm.
6. Ovális, csuklós fejű ezüstcsat. Szíjszorítója elveszett.
7. Két aranyozott öntött ezüst szíjvég levelet imitáló díszítéssel.
8. Egy 3 nittel felerősíthető, kopott, karcolt díszű bronz kisszíjvég.
9. Gyöngysorkeretes öntött ezüst szíjvég töredéke.
10. Aranyozott öntött ezüst nagszíjvég töredéke két nittel.
11. 32 db-ból álló övveret-sor.
a.27 db palmetta díszes, ovális, áttört aranyozott ezüstveret 3-3 nittel. 4×2.2 cm-esek. Némelyik töredékes.
b.6 db virág alakú, hosszúkás palmettás díszű aranyozott ezüstveret 3-3 nittel. Kettő hiányos. 3.1×2.3 cm.
12. 15 db ezüstből öntött aranyozott, palmetta díszes veret 3-3 nittel. 2.2×2 cm, illetve 2.3×2.4 cm.
13. Két gyöngysorkeretes aranyozott, öntött ezüstveret egy-egy töredéke. 1.6×1 cm, 1.6×1.2 cm.
14. Háromkaréjos öntött, kopott bronzveret. 1.8×1.8 cm. Középen egy szegeccsel erősítették fel.
15. Tagolt szélű háromszög alakú, stilizált palmettás díszű, két helyen lyukas kis öntött bronzveret. 1.5×1.2 cm.
16. Levél alakú, aranyozott öntött kis ezüstveret közepén csepp alakú kidudorodással. 1.9×1.6 cm.
17. Tarsoly? Kiss Lajos meghatározása szerint néhány palmettás díszű veret tarsolylemezhez tartozhatott. A három kis töredékből ma egy van meg.
18. Aranyveretes vasszablya.
a.A szablya töredékei.
b. Szablyamarkolat palmettás díszű arany vége. Sérült 20.45 g, H: 5.5 cm, Sz: 3.4 cm.
c. Hasonló kivitelű palmettás arany szablyafül. Hosszú oldalánál két félgömbös kidudorodás, amivel szegfejeket imitáltak. 3.82 g, 6.1×2.5 cm.
d. Az előzőhöz hasonló, annak párjául szolgáló palmettás arany szablyafül. Egyik végét egyenesre vágták. 3.51 g, 5.4×2.6 cm.
e. Az előbbiek stílusának megfelelő, palmettás díszű arany keresztvasveret. Az eredeti szegecs eltört és lejjebb ütötték át újra, ahol ma is megvan az aranyfejes vasszegecs. 3.15 f. 4.7×3.5 cm.
g. Karcolt díszű arany keresztvasveret, az előző párja. Szegecse elveszett. 2.78 g, 4.5×3.45 cm.
h. Vékony, szabálytalan alakú aranylemezek a szablya hüvelyéről. A lemezeket sima, vékony aranyfóliából hajlították a hüvelyre. Az 5.1-5.2 cm széles tokról megmaradt veretek H: 12.5, 12.5, 7, 6 cm, illetve van egy kisebb töredék, amelyik 3×1.6 cm, súlyuk: 6.46, 6.60, 3.37, 2.78 és 0.29 g, vagyis összesen 19.50g.
i. A szablya markolatát(?) további aranyfóliák díszíthették, közülük egy került a múzeumba.
19. Kis arany fülecske.
20. Ovális, illetve szabálytalan alakú díszítetlen aranylemezek. Talán szemfedőként szolgáltak. 2.5×1.7 cm, 3×1.8 cm, 2.8×1.7 cm és 2.2×1.9 cm, együttes súlyuk 2.22 g.
21. Az előzőkhöz hasonló 3 ezüstlemez. Az egyik a fénykép alapján díszített volt.
22. Durván elkalapált, két végén ellapított 32 cm hosszú, 0.9 cm széles ezüstszalag. Végei szétkalapáltak. Talán kar- vagy lábperec lehetett.
23. Tegez vasveretei farostokkal.
24. Nyílcsúcs szára farostokkal.
25. Szabálytalan alakú, nyereg díszítésére szolgáló vékony ezüstlemez. 15.7×8.3 cm.
26. Öntött bronz zablaoldaltag. H: 11.6 cm.
27. Négy öntött bronz szíjelosztó karika két-két karéjos oldalú, 4 nittes szíjszorítóval. A karikák átmérője 2.2 cm.
28. 2 db öntött zárt bronzkarika. Átm: 3.2 cm.
29. Alma alakú kengyelpár, melyből az egyik nagyon töredékes.
30. Vaskarika hevedercsat(?) töredéke.
31. Kiss Lajos publikációjában szerepel még két tárgy, amiről közelebbi információnk nincsen.
RAKAMAZ
1974-ben Nagy Ferenc, a rakamazi Győzelem TSz brigádvezetője bejelentése nyomán vált ismertté a község peremén fekvő temető. A helyszínre kiszálló Németh Péternek sikerült összegyűjtenie a megye egyik leggazdagabb sírjának leleteit (A sír). A leletmentést Németh Péter és Dienes István végezte. Ennek során sikerült a rangos előkelő temetkezésének helyét lokalizálniuk, valamint további 18 sírt feltérképezniük.
Mellékletek:
1. Tarsoly:
a. Aranyozott ezüst lemezes, palmetta díszes tarsolylemez. Hátlapja egy 18 szegeccsel felerősített bronzlemez. 14.3×12.7 cm.
b. A bőrtarsoly alsó peremét vasszegővel merevítették.
c. A zárószíjhoz kis líra alakú ezüstcsat tartozott.
d.A zárószíj végén aranyozott ezüst kisszíjvég volt.
2.Övgarnitúra:
a.19 db szív alakú aranyozott ezüst övveret
b.9 db levél alakú aranyozott ezüst övveret
c.Palmettás díszű, öntött, aranyozott ezüstcsat
d.Palmettás díszű, öntött, aranyozott szíjvég
3. Aranyszerelékes szablya:
a. Enyhén ívelt szablya ellenző nélkül.
b. Palmetta díszes arany markolatvég, amelyet ezüstszöggel erősítettek föl.
c. A szablya torkolatveretét sima aranylemezből hajlították.
d. Az 5.3 cm széles hüvelyt a két végén díszítetlen aranylemezből hajlított borítással látták el.
e.Elől palmettás díszű, hátsó oldalán díszítetlen, aranyozott ezüstkoptató. 6×3.7 cm.
4. Arclepel arany szem- és szájlemeze. A szemlemez 8.3×4.2 cm, a szájlemez 9.3×5.7 cm.
5. 2 db aranyozott ezüst, palmettás díszű, négyszögletes köntösveret.
6. Talán ugyanebből a sírból származik két sima aranyhuzal hajkarika.
7. 14 cm hosszú, 1 cm széles aranypánt, ami ruha ujját díszíthette.
8. Valószínűleg ruha díszítésére szolgáló aranylemez.
9. Szíjvég alakú aranylemez.
10. Feltehetőleg ugyancsak ennek a sírnak a melléklete volt egy aranyozott ezüsttel tausírozott, körte alakú vaskengyel. 17.5×14.6 cm.
A Gyepi-földön 1955-től homokbányászással pusztították folyamatosan egy honfoglaló temető sírjait. A lelőhelyen mely a ragadozó madár díszes aranyozott ezüst hajfonatkorong párról vált híressé több ízben folytattak kisebb hitelesítő ásatást.
1963-ban lócsontokat és aranytárgyakat találtak a bányában. Nagy László (vagy József?) asztalos tanonctól (még 200 forintért!) vásárolta meg a múzeum e leleteket:
1. 3 db vékony lemezből préselt aranyrozetta és talán egy negyedik ugyanilyennek a töredékei.
2. Lemezből kivágott aranyszalag.
3. Kör keresztmetszetű huzalból hajlított arany hajkarika.
4. Két arany huzalból sodrott karperec(?) töredéke.
5. Tojás alakú préselt vékony aranylemez veret 4 lyukkal.
6. 11 db szabálytalan alakú, gyűrött aranylemez.
TISZAESZLÁR
1961-ben Farkas Sándor udvarán kábelfektetéskor akadtak leletekre. Az ásatáskor került elő 60 cm mélyen a 2. sír. 80×190 cm nagyságú gödörben Ny-K-i tájolású, 153 cm hosszú 22-31 év közötti női váz.
Mellékletek:
1. A koponya jobb oldalánál ezüstkorong. Karcolt geometrikus poncolt díszű. Átm: 5.7 cm.
2. A jobb vállnál 11 db gyöngy: 2 db spirálos bronzgyöngy, 1 db gerezdelt türkizkék, 1 db sárga alapon piros-fehér-barna szemes, 1 db gerezdelt türkizkék, 1 piros alapon fekete-fehér szemes, 1 db türkizkék kisebb gömbölyű, 1 db fekete alapon fehér egymást keresztező vonalak közt piros-fehér-zöld szemes, 1 db sárga alapon piros-fehér-barna szemes, 1 db gerezdelt türkizkék és 1 db sötétkék alapon piros-fehér-zöld szemes gömbölyű pasztagyöngy.
3. A bal könyök belsejénél ezüstkorong. Karcolt palmettás díszű. Átm: 5.2 cm.
4. A bal könyök belső oldalánál 7 db gyöngy: 2 db spirális bronzgyöngy, 1 db zöld alapon fekete vonalak közt fehér-piros-sárga foltokkal inkrusztált, 1 db gerezdelt türkizkék, 1 fehér alapon piros-fekete-zöld szemes, 1 db sárga alapon fekete-fehér szemes és 1 db gerezdelt türkizkék gömbölyű pasztagyöngy.
5. Két darab füles ezüstgomb. Az egyik a bal kar közepénél kívül, a másik a medencénél került elő.
6. A mellkas alsó szélénél jobb oldalon vaskés famaradványokkal. Pengéje letört. Nyéltüskéje 5,6 cm hosszú.
7. Jobb alkarján ezüst karperec.
8. A csuklón egy-egy préselt ezüstrozetta.
9. A jobb kézfej táján aranyfoglalatú, igen rossz állapotú, kék üvegbetétes, 2.56 g-os gyűrű, melynek feje 1.8×2 cm.
10. A lábfejeken 91 db csizmaveret.
11. Közelebbről nem meghatározott helyről 2 db kék, kúpos gyöngy 4 db töredéke.
