EGY POLIHISZTOR ÉLETE A SZÁZADFORDULÓN
„Jósa András bátyámnál kedvesebb, eredetibb, értékesebb regényalak kevés járt magyar talajon… Regényt kell írni róla…”
(Krúdy Gyula)
Jósa András alakjával a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei múzeum támogatásával Linzenbold Attila által készített életrajzi filmben – Egy polihisztor élete a századfordulón – ismerkedtünk meg közelebbről. Felkeltette érdeklődésünket sokoldalúsága, és úgy éreztük, szeretnénk többet megtudni tevékenységéről, mely nagy jelentőséggel bírt az orvostudomány, az archeológia, az újságírás és az élet számtalan más területén. Éles esze, széleskörű tudása, tájékozottsága és tetteiben megnyilvánuló emberszeretete példaképül állíthatja alakját bármelyikünk számára. Ezért vállalkoztunk arra, hogy bemutassuk a századforduló e valódi polihisztorának emberi nagyságát.
EGY POLIHISZTOR ÉLETE A SZÁZADFORDULÓN – JÓSA ANDRÁS – FILMAJÁNLÓ
Különös időutazásra invitálja a régészet története iránt érdeklődőket a Nyíregyházi Jósa András Múzeum. Névadójának a nagy tudású orvosnak és a magyar régészet jelentős személyiségének az életét bemutató filmet készített.
A film érdekessége, hogy a szereplők egyetlen kivételtől eltekintve, mind amatőrök a filmezésben. Csak az ifjú kori Jósa megformálására kértek fel hivatásos színészt. A többi szereplő a régészet iránt érdeklődő Múzeum Baráti Kör tagjaiból, ásatási munkásokból, a nyíregyházi és a megyei múzeumok kollégáiból, régészeiből került ki. Az idősödő Jósát Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató alakítja. Szívesen tette, mert nagy elődje, egész munkássága során a példaképe volt.
Linzenbold Attila fiatal nyíregyházi filmrendező ötletéből Istvánovits Eszter forgatókönyvének felhasználásával elkészült egy kosztümös korkép, amely Jósa András (1834-1918) életének jelentősebb időszakait tárja elénk. Megismerkedhetünk az ifjú Jósával, aki az atyai szigor ellenére a 48-as szabadságharcban beállt nemzetőrnek, majd egy számára majdnem végzetes orvosi műhiba miatt az orvosi hivatást választotta.
Korán kibontakozik tehetsége a régészet akkor még gyerekcipőben járó tudománya felé. Talán a szakemberek közül is kevesen tudják, hogy Jósa vezette be ásatásain a rendszeres dokumentációt, a sír- és leletrajzokat és nagy súlyt fektetett a leletek fotózására és táblákba rendezésére. Ásatásairól, gyűjtéseiről állandó publikációt jelentetett meg a Szabolcs megyei és országos folyóiratokban.
Orvosi tevékenységét nem szorította háttérbe a régészet iránti elkötelezettsége. Ellentmondást nem tűrő módon küzdött a mindenki számára elérhető jó minőségű ivóvízért. Felismerte a fertőzött víz jelentőségét a korabeli járványok kialakulásában. Munkájáért magas kitüntetést kapott az egykori és érzéseiben állandóan „lázadó magyarként” ismert orvos. Jósa András mind az orvostudományban mind a régészetben maradandót alkotott, Nyíregyházán a megyei múzeum és a megyei kórház is az ő nevét viseli.
A film szereplői ezzel az alkotással adóztak az alapító lokálpatrióta polihisztor emlékének.
Bacskai István