Diana Iegar

Laskod


Szent László több csatában küzdött a betörő sztyeppei csapatok ellen. A ma ismert és látható harminc Szent László-legenda falképsor a XIV. és a XV. század során készült. Akkori uralkodóink, Anjou házi Károly Róbert, Nagy Lajos, és Luxemburg-házi Zsigmond király korára vált a lovagkirály Szent László az uralkodók példaképévé.


Laskod

A falu első írásos említése 1283-ból származik, amikor birtokosa Bagdai főispán volt. Egyhajós, torony nélküli kőtemplomáról viszont csak a 15. század végéről vannak adataink. A 19. századi bővítések komoly átalakításokat eredményeztek: a szentélyt elbontották és a hajó falain nagyobb méretű ablakokat nyitottak. A freskók az 1990-ben zajló falkutatás során kerültek napvilágra, amik hozzásegítettek a templom építési idejének megállapításához is, ami a 13. század második felére tehető. A három feltárt falfestményréteg hosszú időszakot ölel át, a 14. század elejétől egészen a 17. századig. A falfestmények legkorábbika egyben a legértékesebb is, amelyiknek fő motívuma a Szent László legenda. A legenda eredete az 1086-os kerlési csatára vezethető vissza, ahol Szent László kunok ellen folytatott harca során megmentett egy hajadont, az őt elraboló kun fogságából. A középkori magyar krónikák témáját több kárpátmedencei templom falán is ábrázolták. Kettős üzenetet hordoz: egyfelől kiemeli a később szenté avatott király vitézségét, másrészről a pogányság felett aratott győzelmét. A Szent László legendát ábrázoló falfestmények általában négy jelenetből állnak: a „hadi zsákmányával” menekülő kun üldözése, a király birkózása a rablóval, a pogány kun lefejezése és a történet boldog befejezése, a megmentett lány karjaiban pihenő király. A laskodi falfestményről hiányzik a történet utolsó jelenete, ezt a Szenvedő Krisztus (Vir Dolorum) képével pótolták. A legenda három jelenetének képi ábrázolása követi a kánon hagyományait, csak elhelyezése nem szokványos, ugyanis a hajó falának déli oldalán van, nem pedig az északin és a jelenetsor jobbról balra halad. A Szent László legenda ábrázolását bizonyos mértékben takarja egy későbbi falfestmény, amelyiken Szent Pál látható egy azonosítatlan püspök társaságában. A hajó északi falán a legrégebbi ábrázolás Szent György harcát ábrázolja a sárkánnyal, a másik pedig, amelyik a késő gótika idején készült, az Utolsó Ítélet jeleneteit ábrázolja. A reformáció után, a 17. század folyamán készült falfestmények csak díszítőmotívumokat tartalmaznak.

A Szent László legenda ábrázolása a 14. század elejére datálható és egyben az egyik első Szent László ábrázolás, ami a laskodi templomot a vidék elsőrangú műemlékei közé emeli.

 

 A falképek feltárását és restaurálását Sztrakai Judit végezte 

Forrás és bővebb információ: http://www.epatrimonium2.eu/