AZ ÁLLATCSONTANYAG ÉS AZ ARCHAEOZOOLÓGIA

A múzeum folyamatosan gyarapodó állatcsont raktára a régészeti ásatásokon előkerült állatmaradványokat (első sorban gerinces fajok csontjait, de puhatestűek héját is) őrzi, gondosan elcsomagolva és rendszerezve. Vizsgálatukat az archaeozoológus végzi, aki – interdiszciplináris tudományág szakembere lévén – biológiai módszerekkel, eszközökkel próbál felelni a régészet által feltett kérdésekre. Lejegyezve mindent, ami a töredékeken észlelhető és azokról megállapítható (faj, vázrész, kor, nem, a töredezettség foka, mállás, utólagos elváltozás, patológia stb.), nagymértékben hasznosítva a lehetőleg minél teljesebb összehasonlító gyűjteményt, adatbázisát statisztikai számításoknak veti alá és olyan kérdésekre próbál válaszokat adni, mint például:

– Mi volt az adott korszak közösségének legmeghatározóbb foglalkozása: az állattartás, a vadászat? Netán halászat, madarászat vagy puhatestűek gyűjtése?

– Ezen elfoglaltságaiban mely fajokat részesítette előnyben?

– Az állatmaradványok egyértelműen ételmaradékok, konyhahulladékok? Ha igen, milyen fajok milyen testrészeit fogyasztották a leggyakrabban?

– A háziállatok hogyan oszlanak meg a korosztályok között? A leölt állatok inkább fiatal egyedek, húscentrikus életmódról tanúskodva? Vagy idősebb korukig életben hagyták őket, kihasználva a másodlagos termékeiket is (tej-, gyapjúadás, teherhordás, igavonás stb.)?

– A nyúzás-, vágás-, hasításnyomok, illetve a főzés és égés okozta elváltozások alapján milyen módszereket használtak az állatok feldarabolására, az ételek elkészítésére?

– Vannak-e megmunkált csontok, eszközök, fegyverek, díszek, használati cikkek? Ha igen, milyen fajok milyen testrészeit preferálták? Milyen módszerekkel, milyen alapanyagú eszközökkel munkálták meg ezeket?

– Milyen volt az ember személyes kapcsolata az állatokkal? Haszonállatként kezelte őket vagy háziállatként, mint pl. a lovat vagy a kutyát?

– Nem utolsó sorban, milyen természeti környezetről, klimatológiai hatásokról tanúskodnak az, első sorban kistestű fajok? A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatott tervszerű és mentőásatások egyaránt biztosítottak állatcsontanyagokat, melyek a történelem szinte összes korszakát felölelik, az ősidőktől a középkorig, és az alábbi fotókon egy kis ízelítőt nyújtunk ezekből.

Kelemen Imola