Baktalórántháza két falunak Nyírbaktának és Lórántházának az egyesüléséből jött létre 1931-ben. Míg Lórántházáról csak a 15. századból vannak az első adataink, addig Nyírbaktát már 1271-ben említik az írott források. A falu temploma a 13. századból származik, akkor Szent András volt a védőszentje. Az évszázadok során a templom több átalakításon is keresztülment: 1519-ben, a bejárati ajtó fölötti felirat szerint, a hajót nyugati irányba kibővítették, a 17. század végén, esetleg a rákövetkező elején pedig felépítették hajója nyugati falához csatolt tornyát. A baktalórántházi római katolikus templomban 2009-ben kezdődtek el a falkutatások. A szentély teljes falfelületének a kutatására a Patrimonium projekt keretein belül került sor 2010-ben. A feltárásnak köszönhetően sikerült felszínre hozni, konzerválni és restaurálni a 14. századi falfestményt, amely egykor a templom szentélyének az egész felületét beborította. A szentély keleti falának középpontjában a Keresztrefeszítés jelenetét örökítették meg klasszikus ábrázolásmódban. A kereszt lábánál Szűz Mária imádkozik, János apostol pedig kezében könyvet tartva áll. A jelenet jobb oldalán Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják amint egy beteget ápol. A szentet a felsőbb nemesi körök jellegzetes öltözékében jelenítik meg, életében elfoglalt rangjának megfelelően szolgálólánya kíséri és segíti. A szentély mennyezetén két mandorlában jelenik meg a Szűzanya a gyermekkel és a Pantokrátor Jézus ábrázolása.
A falképek feltárását és restaurálását Sztrakai Judit végezte.
Forrás és bővebb információ: http://www.epatrimonium2.eu/
