Körösfői Zsolt – Istvánovits Eszter
Kova magkő
Flint nucleus
Lelőhely: Kisvárda–Darusziget, 263. objektum, 2016
Kor: Őskor, Kr. e. V–IV évezred
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, leltározatlan
Méretek: magasság 12,6 cm, átmérő 5,5×7,1 cm, 152,27 g
Az őskori kultúrák eszközkészletének fontos nyersanyagai közé tartoztak a különféle jól pattintható vagy csiszolható kövek. Hosszú évezredeken keresztül készítettek belőlük bőrkaparókat, sarlók fogazatát, baltát, nyílhegyeket és még számtalan más eszközt. Vidékünkön egyúttal a kereskedelem jelzői a közelebbről-távolabbról ideszállított nyersanyagok vagy éppenséggel kész termékek. A legkedveltebb, jól feldolgozható kőfajták közé tartozott a kovakő, melynek természetes formában megjelenő darabjait a könnyű pattinthatóság miatt előszeretettel használták föl. Legalább ennyire népszerű volt a hirtelen lehűlő vulkáni lávából keletkező, vulkáni üvegként is emlegetett csillogó fekete obszidián.
Szinte nincs olyan őskori település, ahol ne akadnának a régészek több-kevesebb pattintott szilánkra vagy pengére. Mint a tűzcsiholás kelléke a későbbi időszakok leletei közül sem hiányoznak. Ritkábban bukkanunk rá a magkövekre. Kézbe véve egy-egy ilyen darabot, magunk előtt látjuk a belefelejtkező „kőfaragót”, aki körbetapogatva keresi a megfelelő pontot a kőtömbön, ahol azt megütve leválik a használható penge. Aztán fordít egyet a munkadarabon, és újabb kissé íves penge válik le…
A kisvárdai Daruszigeten 2016-ban rézkori és bronzkori település maradványait tártuk fel. Több helyen kerültek elő megmunkálatlan és félig megmunkált magkövek, elkészült pengék, kaparók. Az egyik régészeti objektumban ezek nagy száma alapján magát a műhelyépületet sejthetjük.
Site: Kisvárda–Darusziget, feature 263, 2016
Age: Prehistoric Age, 5th–4th millennium BC
Collection: Jósa András Museum, Archaeological Collection, uninventoried
Dimensions: 12.6 cm, diameter 5.5×7.1 cm, 152.27 g
Different stones that could be well chipped or polished, belonged to important raw materials of the implements of prehistoric cultures. For long millennia, scrapers, sickle blades, axes, arrowheads and many other tools and weapons were made of these stones. In our region, raw materials or end-products transported here from short or long distances also refer to trade. Flint belonged to the most favourite stones that could be well processed. Its pieces appearing in natural form were favoured because they could be easily chipped. Glimmering black obsidian extruded from the suddenly cooling volcanic lava was similarly popular.
We hardly have prehistoric settlements where archaeologist do not find at least some chipped splints or blades. They also appear in later ages as necessary tools for striking fire. Nuclei are found more rarely. If we take in hand such a piece, we almost see the figure of the “stone carver”, an ancient man looking for the right point to hit the rock to get a serviceable blade coming apart. Then he turns the piece and another slightly arched blade comes away…
In 2016, we excavated Copper and Bronze Age settlements in Darusziget (Kisvárda). At several places, unworked and half-worked nuclei, finished blades and scrapers came to light. Judging from their large number occurring in archaeological features, we can suggest that a workshop existed here.