A jósa András Múzeum időszaki kiállítása

Megtekinthető: 2020. FEBRUÁR 12.

„Szavuk lelkünkig ér”

Válogatás a Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteményének 18-19. századi kincseiből

A Jósa András Múzeum a magyar kultúra napja tiszteletére kamara-kiállítással kedveskedik a város múzeumbarát közönségének. A kiállítás igazi csemegéket kínál a látogatóknak. Az Irodalmi Gyűjtemény 18-19. századi kincseiből készült válogatás. A tárlaton kizárólag eredeti, kéziratos dokumentumok szerepelnek. Érdekessége, hogy nem pusztán szépirodalmi témájú műveket tekinthetnek meg, hiszen kultúránk része, az oktatás, a színjátszás, de a gazdálkodás és a politika is.

A magyar színjátszás hőskorából, származnak,  A sárga csikó népszínmű  kézzel írott szerepkönyvei, melyek bepillantást engednek a kulisszák mögé. A népszerű színművet Nyíregyházán több generáció élvezhette, hiszen a Nyírvidék tudósításai szerint 1883-tól egészen 1942-ig láthattak előadásokat az itt élő színházrajongók.

 

Irodalmi tanulmányainkból tudjuk, hogy Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc igen éles kritikája miatt, visszavonult az irodalmi élettől. Birtokán Niklán gazdálkodott. 1836-ból (halála évéből) származó néhány tétel élelmiszert megrendelő levele felvillantja a költő hétköznapjait, akár a tőle származó levéltöredék. Igazi ritkaság megyénkben mindkettő.

 

A kiállítás legidősebb darabja a gyűjteménybe frissen bekerült, 1790-ből származó levél, melyet Kazinczy Ferenc írt Ungvár elöljáróihoz, a létrehozandó zsidó iskola ügyében. Kazinczy 1786-ban, huszonhét évesen előkelő állásba került: II. József császár kinevezte gróf Török Lajos kassai tankerületi főigazgató mellé az elemi iskolák felügyelőjévé. Jászberénytől Lőcséig, Egertől Ungvárig állandóan járta a városokat és falvakat, iparkodott rendet teremteni a népoktatásban, alkudozott a papsággal. Nem pénzért szolgált, hanem hivatásból: nemzete művelődését akarta előbbre vinni. Intézkedett az állam nevében, új népiskolákat szervezett, egy fedél alatt egyesítette a katolikus és protestáns iskolákat. S mint levele bizonyítja szívén viselte a zsidó felekezetű iskolák ügyét is.

 

Egykori politika is kultúránk részeként az első reform országgyűlésről tudósító kéziratos naplóba tekinthetnek bele a látogatók. Ismeretlen készítője gyöngybetűkkel vetette papírra országgyűlési tudósításait a kései utódok számára.

 

Bessenyei György unokahúgának, ki 7 évig gondozója volt Pusztakovácsi birtokán, az ugyancsak verselgető Bessenyei Annának 1825 és 1840 között íródott levelei finom iróniával, kissé bőbeszédűen, – ahogy egy költőnőhöz illik – a hétköznapi élet apró-cseprő ügyeiről tudósítanak.

 

Természetesen a szépirodalom sem maradhat ki. Féltve őrzött Czóbel Minka hagyatékunkból az anarcsi költőnő A filagória című novellája és két nyomtatásban megjelent műve színesíti a kiállítást.