„RESTAURÁTOROK MŰHELYTITKAI II.”

RESTAURÁTOROK MŰHELYTITKAI II.”

A Jósa András Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor

és Restaurátorképző Központjának közreműködésével

2017. szeptember 14-től december 1-ig

“Restaurátorok műhelytitkai II.” című időszaki kiállítását láthatják,

a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvény

Nyitott ajtó” – Pincétől a padlásig program és a Kulturális Örökség Napjai keretében.

Semmi olyan nem történhet egy képpel, amit bárki meg ne tudhatna” – jelentette ki Max von Pettenkoffer a múlt század második felében, akkor, amikor a restaurátorok és az alkalmi képjavítók egyaránt arra törekedtek, hogy munkamódszereiket eltitkolják a közönség elől. Ez a kijelentés minden műtárgyra elmondható…

2016-ban a múzeum művészettörténészének Madár Ximénának ötlete ösztönözte a restaurátor osztály munkatársait arra, hogy megrendezzék a „Restaurátorok műhelytitkai” című kiállítást. A Jósa András Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központjának közreműködésével valósult meg végül ezen időszaki kiállítás. A tavalyi sikeres fogadtatást követően az a döntés született, hogy − hagyományt teremtve − továbbra is minden évben kerüljön megrendezésre a restaurátor műhelyek titkaiba betekintést engedő tárlat.

A kiállításon tárgyrestaurátorok munkáit kívánjuk bemutatni, elsősorban a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművész restaurátor képzésében, végzett hallgatók diplomamunkái közül válogatva. A tárlat lehetővé teszi a restaurátor szakma megismerését, a műtárgyvédelemben tevékenykedők bemutatkozását. A 26 kiállított tárgy mellett 28 tablón rövid leírás és fényképek szemléltetik a beavatkozások előtti állapotot, a konzerválás-restaurálás tárgyanként eltérő, összetett és sokoldalú ismeretet igénylő munkafolyamatát, a természettudományos vizsgálatok eredményeit, és az elkészült végeredményt.

A restaurálásról voltaképpen már az emberi alkotások, műalkotások születése óta lehet beszélni. Krétán már az i.e. 2. évezredben tisztították és „karbantartották” a kultikus és felajánlási tárgyakat. A restaurálás konzerváló, helyreállító gyakorlata nehezen alakult ki. A restaurátorok sokáig elzártan, titokban dolgoztak, eljárásaikról, módszereikről többnyire nem számoltak be. Későn a 18. században születtek meg a konzerválás ma is alkalmazott módszereinek alapjai.

A fotókkal illusztrált tablókat és a restaurált tárgyakat tanulmányozva a múzeumlátogatók betekintést nyerhetnek a nyilvánosság elől gyakran rejtve maradó restaurátorműhelyekben folyó munkálatokba, felfedezve, hogy ez a felelősségteljes szakma, a széleskörű elméleti tudás és a kézügyesség mellett sok esetben leleményességet is igényel.