“Tapintható Művészet Mindenkinek”

A kiállítás megtekinthető: 2014. november 23-ig


 

TAPINTHATÓ MŰVÉSZET MINDENKINEK’
országos vándorkiállítás

A budapesti Kézzelfogható Alapítvány szervezésében útjára indult egy vándorkiállítás, mely 2013. májusban a Szépművészeti Múzeumban megrendezésre került tapintható kiállításból született. Nyíregyháza a második állomása ennek az útvonalnak.

Az Alapítvány egyik célja az volt e kiállítással, hogy a látogatók tapintás útján különböző anyagból készült, különböző formájú kortárs művészeti alkotásokkal ismerkedjenek meg. Akkor igazán kihívás ezen alkotások felfedezése, ha a látók fedett szemmel és látássérült tárlatvezetőkkel kalandoznak ebben a kiállításban, így a 21. század túlzott vizuális ingereit hátrahagyva más érzékszervekre hagyatkozhatnak.

Minden ízében integrált ez a kiállítás.

Mert olyan válogatást nyújt, ahol képző- és iparművészek közösen állítanak ki különböző fogyatékossággal élő társaikkal.
Mert minden látogató számára biztosítja a tapintás útján történő megismerést.
Mert látássérültek számára is akadálymentesen élvezhető.
Mert az alkotásokról és alkotókról szóló információ síkírással és Braille-írással is olvasható.
Mert a látássérültek és látók együtt válnak közönséggé.
Mert a látóknak hinniük kell a tapintás erejében, a látássérülteknek pedig olyan türelemmel kell lenniük, amelyet elvárnak a látó környezetüktől. A párbeszéd kialakulása és megtartása elkerülhetetlen. Egymás kezében vannak.”

Helen Keller (1880-1968) siket-vak amerikai író, aktivista írta egyik 1899-ben fogalmazott levelében, amikor a Bostonban divatos impresszionista festőművész képeiről tesz említést:

“Itt mindenki a Sargent-féle képekről beszél. Azt mondják, hogy bámulatra méltó arckép-kiállítás. Mennyire szeretném, ha én is láthatnám a szemeimmel. Mennyire tudnék gyönyörködni szépségükben és színükben. No, de örvendek, hogy így sem vagyok megfosztva minden élvezettől. Legalább a barátaim szemével én is látom, ami nekem igazi öröm. Annyira hálás vagyok, hogy tudom élvezni a barátaim által összegyűjtött és kezemre tett (ti. tenyerébe írott) szépségeket.”

 Továbbá így írt a múzeumokhoz kapcsolódó tapasztalatairól:

“A múzeumok és műcsarnokok is sok mulatságot és inspiratiót nyújtanak. Sokak furcsának találhatják, hogy kézzel élvezni lehessen a hideg márvány szépségét, kifejezését anélkül, hogy a látást segítségül hívhatnók; s mégis tény, hogy én a nagy szoborművek szépségéből valóságos élvezetet tudok meríteni. Midőn ujjaimat végig viszem a vonalakon és görbületeken, fölfedezem azt a gondolatot és érzelmet, amelyet a művész lehelt belé. Az istenek és hősök arcán éppúgy fölfedezem a gyűlöletet, bátorságot és szeretetet, mint az élő arcon, ha módomban áll megtapintani. A Diana mozdulatán megérzem az erdő szabadságát és kedvességét, s azt a szellemet, amely megszelídíti az oroszlánt és lecsillapítja a legvadabb szenvedélyt is. Az én lelkem gyönyörűséggel telik el a Venus nyugodtságán és bájos hajlásain. A Barré-féle bronzszobrokról ki tudom olvasni a művész titkait.”

A Kiállítás látogatható: 2014. november 7 – november 23.

Kedd-vasárnap: 8-16 óra (Hétfő szünnap)

 

Látássérült tárlatvezetőkkel történő felfedezéshez az alábbi telefonszámon jelentkezhetnek be az egyéni és csoportosan érkező látogatók:

Nagy Tünde
a Sz-Sz-B Megyei Vakok- és Gyengénlátók Egyesületének elnöke
+36 30 373 13 80

 Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 Babolcsi Andrea
múzeumpedagógus-régész
+36 20 9393505 


 „A TAPINTHATÓ MŰVÉSZET MINDENKINEK” című időszaki vándorkiállításban az alábbi alkotók munkáit ismerhetik meg az érdeklődők:

 Képzőművészek:

Gémes Katalin
Markolt Sebestyény
Balvinszky Orsolya
Magyar Judit Mária
Terebessy L. Föld
Pázmándi Antal
Zámbó Attila

 Iparművészek

Vágó Szilvia
Tompa László
Kövér Annamária
Szabó Edit
Rejka Erika
Kiss Attila
Magony Zsuzsi
Szemerkei Teréz

 Látássérült alkotók

Szombati Panni
Papakosztandi Mária
Pap Gábor
Lukács Temmel Magdolna
Kimlei Gábor
Jovány Barbara
Kukli Albert
Rácz J. Zoltán
Bárczi Gusztáv Iskola (Budapest) növendékei

Elsőként ismerkedjenek meg a látássérült művészekkel:

 Szombati Panni

„Már 11 éves korom óta aliglátó vagyok. A Vakok Iskolájában tanultam, most pedig tanítok. 2000-ben volt lehetőségem megismerkedni az agyaggal, és azóta része az életemnek.

Több kiállításon vettem részt, és több önálló kiállításom is volt.

A tapintható kiállításon való részvétel számomra két kérdésre adhat választ: egyrészt arra, hogy az általam készített szobor mennyire kifejező a látássérültek számára, másrészt a tapintásra utalt látó emberek számára kifejezi-e azt, amit közölni szeretnék vele.”

 Papakosztandi Mária

„Vezetéknevem görög származásomra utal.

Usher szindrómás, együttes látás-, és hallássérült vagyok. A Siketvakok Országos Egyesületével vettem részt egy nyári alkotó-táborban, ahol megismerkedtem a szobrászattal Gémes Katalin közvetítésével. Tűzzománccal is foglalkozom Török Ibolya iparművész segítségével. Nagyon jó érzés munka közben végig tapintani és látni, ahogy kezd lépésről-lépésre formálódni, amit elképzeltem és nyugalmat ad.”

 Pap Gábor

1952-ben siketen született. Ucher szindrómája miatt a Siketek Iskolájában már vastag szemüveget viselt. Fokozatosan kb.45 éves korára veszítette el teljesen a látását. A Vakok Speciális Szakiskolájában agyagozni kezdett és Móga Erzsébet segítségével a korongozás vált az egyik hobbijává. Számtalan kiállításon vett részt. A Braille írás megtanulása után, 2 éves tanulás folyamán elsajátította a számítógép használatát Koltai Ágnes tanár segítségével. Jelenleg híreket olvas az interneten, levelezik sorstársaival és családtagjaival. Szintén siket, de látó feleségével él 33 éve boldog házasságban.

 Lukács Temmel Magdolna

A vak művész 2006-ban vett részt először a Siket-Vakok Egyesülete által rendezett szobrász táborban. Saját bevallása szerint a „lelkét próbálja agyagba formálni”. Alkotásaihoz szoros érzelmi szálak fűzik, megjelenítik számára azt a lelkiállapotot, amit a szobrok készítésének idején átélt.

 Kimlei Gábor

„40 éves Usher-szindrómás, egyidejűleg hallás-, és látássérült vagyok.

A Siketvakok Országos Egyesületének finanszírozásával Mógáné Sebők Erzsébet vezeti a Vakok Speciális Szakiskolájában a kerámia klubot, ahol lehetőség nyílik az alkotásra agyagból. Számomra azért is fontos a kiállításon való részvétel, hogy „megmutassuk magunkat”, ill. az általunk elkészített alkotásokat. Szeretném kifejezni a világról alkotott képemet sajátos látásmódommal.”

 Jovány Barbara

„Látóként születtem 1989-ben, Dunaújvárosban.

Visszahúzódó voltam, de jó kézügyességgel rendelkeztem. A Tűzoltó utcai gyermekklinikán kezeltek agydaganattal másfél évig. Hetedikes koromban derült ki, hogy epilepsziás is vagyok. Kosárfonást tanultam a Vakok Speciális Szakiskolájában. A képzésről tanúsítványt kaptam. Az agyag, mint anyag, megfogott, jól formálható, tapintható, az alkotás örömét biztosítja számomra.

Évente több kiállításon veszek részt, több díj birtokosa vagyok.„

 Kukli Albert

16 éves, nyitott, érdeklődő, impulzív, születésétől nem látó, nem halló fiatalember. A budapesti Vakok Iskolájának Siketvak Tagozatának tanulója. Albert gesztusjelekkel, adaptált (kéz a kézbe) jelnyelvi jelekkel, tapintható szimbólumkártyákkal tud kapcsolatot kialakítani az emberekkel. Alkotásának bemutatásával nem a bezártságát, hanem alkotó képességét szeretnénk hangsúlyozni. Nem minden siket-vak fiatal él az alkotás lehetőségével. Albert egyéni igénye szerint és lelki fejlődésének megfelelően készít személyes alkotásokat.

 Dr. Rácz József Zoltán

„Féléves koromban egy ismeretlen kór támadta meg a szervezetemet, amely miatt a látásomat átmenetileg teljesen elveszítettem, melyet később műtétek sorozatával csak részben sikerült visszakapnom. A ’90-es évek elején kezdtem a szobrászattal foglalkozni. Szerencsémre rövid időn belül pozitív visszajelzést kaptam. Itthon és Párizs-, New York-, Bécsújhely-, Moszkva- és Stockholmban mutatkozhattam be alkotásaimmal. A fogyatékos emberekért végzett tevékenységem miatt 2004-ben a Magyar Kultúra Lovagja lettem, majd ugyanezért 2010-ben Ombudsman Ezüstérmet kaptam.”

 Bárczi Gusztáv Készségfejlesztő Szakiskola (Budapest) növendékei

A budapesti Bárczi Gusztáv Készségfejlesztő Speciális Szakiskola által létrehozott alapítvány, a Humano Modo 15 éve támogat értelmileg akadályozott gyermekek és serdülők számára művészeti foglalkozásokat. A kézműves és képzőművészeti szabadidős programok lebonyolításán túl művészetterápiás foglalkozásokat is szervez.