Lehoczky Tivadar nyomában

Legújabb időszaki kiállításunk apropóját Lehoczky Tivadarhoz köthető dupla ünnep adta: születésének 185., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. Tudvalevő, hogy megyénk három egykori megye összevonásával jött létre. Ezek közül Bereg megye a legkisebb, de nem kevésbé fontos részét adja a mai megyének.

A tárlat 2016. február 10-ig látogatható, nyitvatartási időben.


lehocky_portreBereg megye, Lehoczky Tivadar színrelépése előtt „sötét folt” volt a hazai bölcsészettudomány művelői előtt, majd a jubiláns működése okán egy csapásra a legjobban dokumentált multú és jelenű területté vált. A nagy tudású, fáradhatatlan tudós munkássága talán legjobban barátja, Dr. Jósa András hagyatékához mérhető. A négy nyelven beszélő történész, etnográfus, folklorista és régész elsők között hallatta a hangját a műemlékvédelem ügyében. Az már csak hab a tortán, hogy érdekelte a természettudomány és kifejezetten jó tollú szépírónak számított. Példátlan szerénysége lehet az oka annak, hogy életrajzának írói csakúgy minimális Lehoczkyt ábrázoló fotóanyaggal dolgozhattak, mint e kiállítás forgatókönyvének írója. A kiállítás tárgyainak bemutatása előtt meg kell jegyeznünk, hogy – sajnálatos módon – a történelem viharai következtében gyűjteménye az országhatárainkon túlra került, ma Ungvár és Munkács múzeumai osztoznak rajta. Nem volt hát könnyű méltó kiállítást rendezni ennek a nagy formátumú férfiúnak. Hosszas kutatás után sikerült néhány itthon őrzött Lehoczky által gyűjtött tárgyat fellelnünk. A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből egyetlen általa gyűjtött tárgyat sikerült beszereznünk: egy betlehemi kellékként használt egykori láncosbotot. Másik, eredeti, Lehoczkyhoz kötődő kiállítási tárgyunk egy levél, melyet Thaly Kálmánhoz írt. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Levéltár szívességéből mutathatjuk be Önöknek. Lehoczky által ásott régészeti anyagunk nem lévén, Bereget, mint kutatatási területet vettük kapocsnak a nagy elődhöz, így a magyar Beregben feltárt leletekből és begyűjtött néprajzi tárgyakból válogattunk. A kiállítást a beregi szőttes ornamentikáját felhasználó dekoráció foglalja keretbe.

A terembe lépve, a tárlat tematikája szerint jobbról-balra haladva célszerű bejárni a kiállítást. A falakon elhelyezett poszterek sorát a terem jobb sarkába elhelyezett tárló töri meg, melyben a világhírűvé vált császárkori műveltség, az ún. Bereg-kultúra anyagából válogattunk. A 60-as évektől ismertté vált régészeti anyag nagyobb része egy fazekastelep hagyatéka. Jellegzetes, pecsételt díszű edényeik széles körben elterjedtek voltak a korszakban. Ezt követően, egy fekvő tárlóban Lehoczky monográfiáiból válogattunk. Az összeállítás korántsem teljes, de igyekeztünk bemutathatni, hogy érdeklődése a folklórtól, – ráadásul nemzetiségek folklórjától – kezdve a történelmen (beleértve a helytörténetet és az egyháztörténetet) át a régészetig terjedt. Kiemelkedik e kötetek közül az a példány, mely Jósa András saját kezű feljegyzése olvasható. Ezt követően a néprajzos Lehoczkyra utalunk múzeumunk beregi gyűjtéséből származó tárgyakkal. Külön figyelemre méltó ezek közül egy a Milleniumra készült munkácsi kancsó és Lehoczky egykori munkaadójának a Schönborn grófoknak sörgyárából való üveg.

A bal oldali falon tovább poszterek futnak tovább a bejáratig. A terem közepén egy posztamens alatt a legfrissebb régészeti kutatásokról származó apróleletek, elsősorban fémek láthatók. Logika szerint a kiállítást az ajtón kívül elhelyezett monitor zárja, melyen Jakab Attila tarpai honfoglaló sírokat kutató ásatásáról szóló film pereg.

 

Pintye Gábor
régész

 

Képeslap a Munkácsi Lehoczky Tivadar-Múzeumegyüttes épületével

Képeslap a Munkácsi Lehoczky Tivadar-Múzeumegyüttes épületével