“Látszani kell és nem lenni”

Az Antal-Lusztig gyűjtemény egy újabb szeletével ismerkedhet meg a látogató a magyar kortársművészet három kiváló alkotójának válogatott műveiből összeállított kiállításon.
A tárlat a szobrászat és rajz eszközeivel készült műalkotásokon keresztül nyújt betekintést az alkotói folyamat szépségeibe.


Gádor Magda – Nagy Sándor művészházaspár

Gádor Magda művészcsaládba született, 1924-ben. Édesapja Gádor István a magyar kerámiaművészet nagymestere volt. A család házában olyan művészek voltak bejáratosak, mint Aba Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Diener Dénes Rudolf, Egry József, Hincz Gyula, Kádár Béla, Kmetty János, Lossonczy Tamás, Medgyessy Ferenc vagy Scheiber Hugó.

A fiatal Gádor édesapja révén ismerkedett meg a kerámiázással. Ezzel párhuzamosan mintázással és rajzolással is foglalkozott. Az apa keramikust szeretett volna faragni leányából, ám művészkollégái felhívták figyelmét rá, hogy a gyermek inkább a szobrászathoz vonzódik.

Nagy Sándor a Szabolcs megyei Bujban született, 1923-ban, sokgyermekes család sarjaként.

Szülei földművesek voltak, a nagyapja kőműves. Kezdetben úgy tűnt, hogy ő is a nagyapa nyomdokaiba lép. Közben jött a háború, Németország, amerikai fogság, hazatérés. Nagy Sándor kőművesként tanyákon kezdett el dolgozni. Híre ment faragványainak, s elküldték egy nyíregyházi szabadiskolába, ahol két évig tanult Berky Nándor és Diószegi Balázs irányítása alatt, majd Váci András unszolására felkerült Pestre.

1949-ben a két életút összefutott, mindkettőjüket felvették a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, ahol mestereik Mikus Sándor, Pátzay Pál és Kisfaludy Stróbl Zsigmond voltak. Gádor Magda származása és neveltetése okán nem tartozott a megbízható szocialista szellemiségű művészpalánták közé, ahogy akkoriban szokás volt, mellérendeltek egy szilárdabb eszmei háttérrel bíró növendéket, amolyan világnézeti nevelőnek. Így lett Gádor Magda diákmentora Nagy Sándor. A barátságból szerelem született, a pár 1952-ben összeházasodott. 1963-tól dolgoznak együtt a Százados úti művésztelepen. 1953 óta részt vesznek minden jelentős hazai csoportos kiállításon.

Nagy Sándor a megalkotója a Nyíregyháza Kossuth terén álló Örökváltás emlékműnek, de számos köztéri alkotása található a megye más településein, így Bujban, Vaján és Ibrányban.

 

Tóth Menyhért festőművész

Tóth Menyhért 1904. január 2-án született Mórahalmon. Gyermekéveit Miskén töltötte.

1930-1935 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, Réti István, Vaszary János és Kandó László voltak a mesterei. Tanulmányai befejezése után Miskére költözött. 1945-1958 között mezőgazdasági munkákból, szobafestésből élt, és bár a festéssel a nem hagyott fel az 1941-es egyéni tárlatán kívül munkáit 1964-ig nem mutatta be. Ösztönös alkotó, aki a mű küldetésére figyel; a részletező, naturális valóságábrázolástól, stilizálástól a formák egyszerűsödésén át az absztrahálásig vezetett művészete. Első gyűjteményes kiállítása 1964-ben Hódmezővásárhelyen volt. Ezt követően Magyarországon és külföldön is számos kiállításon mutatták be képeit. Hagyatéka a Kecskeméti Képtárba került. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben.

gador_magda

toth_menyhert