“Árpád népe – Gyula népe”

A honfoglaló magyarok emlékanyaga a Közép-Tisza-vidéken

A kiállítás megtekinthető: május 8-ig.


A magyarság korai története a Kárpát-medencei betelepülés időszaka. A magyar honfoglalás kora mind a történettudományban, mind a régészeti kutatásokban jelentős helyet foglal el. Ezt a korszakot kiemelt figyelem kíséri a történelmet kedvelők és szeretők részéről.

A nyíregyházi Jósa András Múzeum  „Árpád népe – Gyula népe” új időszaki kiállítása ebbe a korszakba kalauzolja el Önt. A szolnoki Damjanich János Múzeum újabb ásatásain napvilágra került régészeti leletek bepillantást engednek a honfoglaló magyarok közép-Tisza-vidéki régészeti emlékanyagába. Megtekinthetők lesznek a Jósa András Múzeum legszebb X. század tárgyai is.


„(Ezek) a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek,
nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok,
amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból
készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngygyel
berakottak.”

A kiállítás kapcsán érdemes röviden áttekintenünk a Közép-Tisza-vidék honfoglalás korára vonatkozó ismereteinket. 

 

A táj, a földrajzi környezet

A korszakkal foglalkozó publikációk jelentős részében olvasható az a kitétel, hogy az Alföld a steppe utolsó, legnyugatibb pereme. Itt – legalábbis egy ideig – folytatható a steppén megszokott életmód. Igaz ez a megállapítás a Közép-Tisza vidékére is. A térség meghatározó tájalakító tényezője a Tisza. „A folyó ezen a szakaszon végig erősen kanyarog… A Tisza vízjárása – a folyamatos szabályozások ellenére is – nagyon szeszélyes…. A Közép-Tisza vidék – szárazsága ellenére – az ármentesítések előtt időszakos és állandó jellegű állóvizekben, tavakban bővelkedő terület volt, melynek magyarázatát a Tiszának és mellékfolyóinak az ismétlődő áradása adta.” (Vadász 2000. 51-65.)

 

A Közép-Tisza vidék gazdag férfi- és női sírjai

A hegyek lábától az Alföld déli pereméig tartó táj gazdag férfi sírjai már több kutató figyelmét is felkeltették. Legyen elég itt és most két nevet megemlítenünk: Szabó János Győző és Révész László tanulmányaikban nagy figyelmet szentelnek a terület leleteinek.

Szabó János Győző már az 1980-as években felfigyelt arra, hogy az Alföld középső területén van egy jól körülhatárolható tipológiai csoport a látszólag egységes honfoglaló leleteken belül. „Olyan tarsolylemez, amely ékkődíszes volt, eddig kevés jutott felszínre, illetve gyűjteménybe. Csupán ezek ornamentikája volt központi elrendezésű: négy irányba ágazó palmetta képezi az alapmotívumot. A Dunavecse-fehéregyházi tarsolylemez közepét díszítette egy kerek ékkő. Túrkeve-Ecsegpusztán öt kör alakú ékkő díszlett a lemezen, középen és a négy sarokban. Budapest-Farkasréten – Dienes István meggyőző rekonstrukciója alapján – olyan tarsoly került a felszínre, amelynek fedelét hat helyen díszítette palmettás ezüstlemez egy-egy kerek ékkővel. Öt ékkő elrendezése a túrkeveivel azonos, a hatodik ékkő a tarsolyvédő tetején díszlett. A Szolnok-strázsahalmi lemezen a túrkeveivel hasonló elrendezésben öt dudor az ékkövek jelképes megjelenítéseként mutatkozik. Végül a közelmúltban Kiskunfélegyházán napvilágra került példányon egy alulról felépített dús levelű fát láthatunk, melynek elágazási csomópontjai a szolnoki és a túrkevei lemez (pszeudoékköves) elosztását tükrözik.
A minta központos szerkezete ebben a felépítésben is nyomon követhető. Külön említést érdemel, hogy a Dunavecse-fehéregyházi példányon a négytagú palmetta rombusz alakú keretben, kiemelt belső mezőben látható. Az ország közepén tehát központos elrendezésű, négy irányba elágazó palmettás ornamentikával díszített tarsolylemezek fordulnak elő, amelyekre az ékköves díszítés (vagy annak jelképes érzékeltetésére reminiszcenciája) is jellemző.” (Szabó J. Gy. 1983. 41.)
Legutóbb Révész László vitte térképre a tarsolylemezes lelőhelyeket. Ezen világosan látszik, hogy a Szabó János Győző által körülhatárolt leletek zárt csoportot alkotnak (Besenyőtelek-Szőrhát, Túrkeve-Ecsegfalva, Dunavecse-Fehéregyház, Kiskunfélegyháza-Radnóti út, Szolnok-Strázsahalom, Tiszanána-Homokbánya). (Révész 1996. 150-151.)

Amikor a gazdag férfi sírokat tárgyaljuk, nem csupán a tarsolylemezes leleteket kell megemlítenünk. A fegyverekben gazdag sírok éppoly fontosak, mint tarsolylemezes társaik. Ilyenekből is jócskán találhatunk a Közép-Tisza vidéken. Ezüstveretekkel díszített szablyák találhatók például Tiszafüred környékén vagy a Tiszasüly-éhhalmi leletben.

A fentiekben röviden bemutatott tárgyak és leletek immár testközelből is megtekinthetőek lesznek a Múzeumban, s csak javasolni tudjuk, hogy tekintsék meg Önök is. 

 

tarsoly kep

A Túrkeve-ecsegpusztai, a Szolnok-stázsahalmi és a Kiskunfélegyháza-Radnóti úti tarsolylemez