Rézkori kőbalta Kántorjánosiból

2012 tavaszán Kiss Elek kántorjánosi leletbejelentő szívességéből egy érdekes kőbalta került múzeumunk régészeti gyűjteményébe.


Miről árulkodik számunkra ez a kőeszköz? Első ránézésre talán fel sem tűnik, hogy egy befejezetlen munkadarabbal állunk szemben. A test a csiszolás által végleges formára alakított, azonban a furat kiképzése csak részleges. A furat a tengelyen szimmetrikusan helyezkedik el. Jól látható, hogy a kőbalta egyik oldalán kb. háromnegyed részig jutott az egykori készítő a nyéllyuk átfúrásával, míg a másik oldalon éppen csak hozzákezdett ennek kialakításához. Mi akadályozta meg az őskori mestert a munkadarab befejezésében? Ezt közel hat és félezer év távlatából már nehéz lenne megmondani. Előfordulnak az őskori kőbalták között „rontott”, félbehagyott darabok is, amikor is a két oldalon megkezdett átfúrás nem „fedi egymást”. Kőbaltánk esetében azonban másról lehet szó, hiszen a két oldalon megkezdett furat pontosan egymással szemben található.

Egy befejezetlen munkadarabEz a kőbaltatípus a középső rézkorban a Tiszától keletre élt népcsoport leletanyagában lelhető föl, akiket egyik kiemelkedő lelőhelyük után Bodrogkeresztúri kultúrának nevezett el a régészeti kutatás. A rézkor folyamán jelennek meg nagyobb mennyiségben az első fémek, a réz és az arany. A rézöntés elterjedésével új tárgytípusok tűnnek fel a Kárpát-medence őskori leletanyagában, ezek  közül legjellemzőbbek az ún. ellentett élű rézcsákányok. A rézöntés alkalmazása azonban nem jelentette a kőeszközök eltűnését. Az újkőkor folyamán megismert kőmegmunkálási technika a csiszolás, a rézkorban is továbbélt és az itt bemutatott kőbaltához hasonló típusokat hozott létre. Ezek érdekessége, hogy a  rézcsákányok alakját igyekeztek ezekben a kőeszközökben megformálni.  A csákányok olykor egyenes, olykor megtört tengellyel is készültek. A mi kőbaltánk egy egyenes tengelyű rézcsákányt utánoz. Arról, hogy milyen hűen próbálták a rézeszközöket lemásolni, az is tanúskodik, hogy még az öntés során keletkező varrányokat is megjelenítették egy-egy kőből készült csákányon, baltán.

Ez a kőbalta az egyenes tengelyű típushoz tartozikA kántorjánosi kőbalta nagyon közeli párhuzama került elő  a fényeslitkei rézkori temető feltárása során. Ugyaninnen egyenes tengelyű rézből készült változata is ismert.

Érdemes megemlíteni, hogy a magyar néphagyományban a mennykő (a villám mellett) az ilyen és ehhez hasonló csiszolt kőbaltákra utal. A szántó-vető parasztember munkavégzés közben éppúgy ráakadhatott ezekre a kőeszközökre mint a szisztematikus terepbejárást végző régészek. A régiek úgy tartották, hogy a mennykő ott keletkezik ahová a villám odavág. Ezen a villámsújtotta   helyen a hetedik évben jön fel a mennykő a föld felszínére és azt a szerencsést aki megtalálja, már nem érheti villámcsapás.

 

Balra: A kántorjánosi kőbalta; Jobbra: Különféle típusú rézcsákányok a Jósa András Múzeum régészeti kiállításában

Balra: A kántorjánosi kőbalta; Jobbra: Különféle típusú rézcsákányok a Jósa András Múzeum régészeti kiállításában

 

Tompa György
régész