Harapófogó alakú fibula

2008-2009 folyamán két idényben folytattunk ásatásokat Nagykálló területén. A szkíta és avar település részleteivel egyidejűleg egy szarmata falu és a hozzá tartozó temető is napvilágot látott.


Számos érdekes és értékes lelet került elő a különböző korszakok objektumaiból, így ezekből válogatva egy több részből álló sorozatot indítunk útjára.

Ennek első lépéseként egy római, ún. harapófogó alakú fibulát (ruhakapcsoló tűt) mutatunk be.

A fibula nyitott és zárt állapota

A fibula nyitott és zárt állapota

 

Bár Hispánia provinciától a Kaukázusig ismert lelet, Észak-Itáliában született típus, melyet a Balkán-félszigeten és Burgundia műhelyeiben másoltak nagyobb tömegben. Hagyományosan a Kr. u. 2-4. századok közé keltezik, virágkorát a 3. században élte.

A bronzból készült nagyméretű fibula egy szarmata házból került elő, mely már csak azért is fontos, mert a Kárpát-medencei szarmata szállásterületről tudomásom szerint ez az első bemutatott példány. A tárgy magyar elnevezése nem szerencsés, mert sokkal inkább a kovácsok által használt fogó formáját imitálja. A német terminológia sokkal gyakorlatiasabb: ők egyszerűenZangenfibel azaz fogófibula néven emlegetik.

Római kovácsműhely a Kr. u. 1. sz. 2. feléből

Római kovácsműhely a Kr. u. 1. sz. 2. feléből

A ruhaviselet elemeinek összetűzésére a tű szolgált, ám bizonyosak lehetünk abban, hogy a fogó „szája” is funkcióval bírt: pofájába bármilyen apróságot beakaszthattak, esetleg összecsíptethettek vele. A szarmaták a fibulákat nem feltétlenül a vállon viselték, mint a rómaiak, hanem sokkal inkább a modern biztostűnek megfelelően. Azaz: ahol éppen a ruha szabása, esetleg sérülése(?) indokolta. Azt is megfigyelték, hogy nadrág szárát fogták össze vele, vagy éppen nyaklánc kapcsaként használták. Esetünkben az előkerülési körülmények okán sajnos csak találgathatunk. Ha feltesszük, hogy viseleti kiegészítőként hordta tulajdonosa, akkor –  robosztussága okán – egy nehéz anyagból, talán bőrből készített köpenyt vagy más felsőruházatot rögzíthetett.

Az is kiemelendő, hogy a találási helyéül szolgáló épület több tárgya, mint a csontfésű, vagy egy kiöntőcsöves fülű korsó egyértelműen a hun előretörés idejére, a Kr. u. 4. század utolsó harmada-5. század közepe közti időszakra tehetők.

A fibula viseletének két lehetséges módja

A fibula viseletének két lehetséges módja

 

Ez egyben azt is jelenti, hogy e tárgytípus használatának ideje az eddig gondoltnál későbbi időszakig kitolható, másrészt arra is utalhat, hogy a barbár szarmaták még e vérzivataros időben is élénk kapcsolatban álltak a Római Birodalommal. Más kérdés persze, hogy e kapcsolatnak milyen jellege volt: békés kereskedelmi, vagy erőszakos hódító, zsákmányoló.

A harapófogó alakú fibulát rejtő szarmata ház

A harapófogó alakú fibulát rejtő szarmata ház

 

Előbbi lehetőség a település és a temető többi tárgyai alapján is könnyen elképzelhető. Ha ez így volt akkor mindenképpen újra kell gondolnia a kutatásnak azt az álláspontját, hogy vidékünkön a hun megszállást közvetlenül megelőzően a megtelepedő gepidák kiírtották-elűzték a szarmatákat. Másrészről feltehető, hogy a hunok nem háborgatták a meghódolt irániakat és feltehetően a római kereskedőket sem bántották, hiszen a kereskedelemből a hódítók mindenképpen profitálhattak.

 

Pintye Gábor