Domborműves kályhacsempék a rozsályi várból

cimertek_egyben

A Drágffy és a Perényi család címere

A rozsályi vár építésének pontos ideje nem ismert, de első említésekor, 1445-ben az erősség és a köré szerveződő birtok a Gutkeled-nembeli Rozsályi Kun család, és rokonaik a Kusalyi Jakcsok kezén van. 1524-ben báró bélteki Drágffy János országbíró (?-1526) II. Lajos királytól adományként kapta meg a Kusalyiak birtokrészét, a rozsályi várbirtok felét. Ez 1555-ig a család kezén maradt, ám ekkor, a gyermektelen Drágffy György halálával a famíliának magva szakadt, s a várbirtokot a Rozsályi Kunok királyi adománnyal visszakapták. 1655-ben a Rozsályi Kun-család is kihalt fiúágon, így a birtokközpont leányági rokoni jusson a Maróthyakhoz került. 1665-ben Strassaldo generális seregével felprédáltatta és nagyrészt leromboltatta, maradékát a Maróthy-család udvarházzá építette át. Tőlük 1878-ban Isaák Dezső vette meg. Az épület 1944-ben leégett, majd elbontották, a helyén általános iskola épült. Ennek bővítésekor kerültek elő a most bemutatni kívánt műtárgyak.

Az egyik, halványzöld mázas kályhacsempén a Georgius név olvasható egy 1516-os évszámmal, és egy címer látható, melyen a hegyével felfelé, tollas nyílvessző áll, két oldalán egy-egy csillaggal. A címert jobbról-balról egy-egy a fejével és a farkával összefonódó sárkány alakja keretezi. Korábban úgy gondolták, hogy a csempén olvasható Georgius név Rozsályi Kun Györgyre utal, ám tudjuk, hogy a Rozsályi Kunok címere mégcsak nem is hasonlít ehhez. Az armális anyag tanulmányozása során arra jutottam, hogy a címer a Drágffy-családhoz köthető, mely értelmezést megerősíti a sárkányok (draco) jelenléte is. A család névadója, Bélteki Drág a moldvai fejedelmi családból származott, majd Nagy Lajos király szolgálatába állva hamarosan az ország egyik zászlósurává vált. A rozsályi birtokszerző, János országbíró a kortársak által is tisztelt, reneszánsz szellemiséggel átitatott humanista főúr volt, aki műveltségét feltehetően fiára, Gáspárra is átszármaztatta. A kályhán szerelő György véleményünk szerint Gáspár hasonló nevű fiára utalhat. Ha ez így van, az évszám talán a gyermek születési évét örökítette meg. A másik bemutatni kívánt, barna mázas, homorú csempén egy keresztes koronát viselő, címertartó angyal látható. A címeren egy szakállas férfi portréját ábrázolták, melynek mintha hajat formázott volna a mester, míg a nyaka alatt elsőre értelmezhetetlen domborulat és egy dombszerű képződmény van. A megoldás kulcsát a szokatlan mintázású férfifej jelenti, melyhez hasonló a magyar heraldikában egyetlen családnál fordul elő: a Perényieknél. Ha megnézzük a család különböző címerváltozatait, kiderül, hogy a haj-szerű minta valójában egy szárny, a nyak alatti domborulatok egy madár lábai, míg a domb valószínűleg egy elmosódott korona lehet. A Perényiek pedig úgy jönnek a képbe, hogy Perényi János felesége, Drágffy Zsófia, az említett Gáspár nővére volt. A házaspár, ez utóbbi végrendeletének értelmében György gyámjául lett kijelölve.

Az értelmezéshez fontos tudni, hogy a kályhacsempék mintáit fa negatívokba faragták, melyekből agyag nyomódúcokat készítettek és a díszítményt a nyers agyagba nyomták. Az ekkor képződő csúszások, elmosódások miatt értelmezhető elsőre nehezen a Perényi-címer képe. A Perényi család a 13. század végétől jelenik meg a forrásokban, és a 14. században már az ország legnagyobb birtokosai közé emelkedtek. Tovább erősíti elméletünket, hogy Perényiek terebesi várában folytatott feltárásokon az angyalos-címeres csempe tökéletes analógiája is napvilágra került. Ha okfejtésünk helyes, akkor a kályha már Drágffy Gáspár halála után, György fia kiskorúsága idején készülhetett, a címerek alapján pedig megrendelői a gyerek gyámjai, Drágffy Zsófia és férje, Perényi János voltak.

A négyzetes, sík felszínű csempe, a feltehetően két különböző méretű kályharész alsó felébe volt építve, míg a homorú példány a keskenyebb, felső rész eleme volt. Az mindenesetre nyugodtan kijelenthető, hogy az egykori cserépkályha a magyarországi reneszánsz művészet kiemelkedő alkotásai közé tartozott.

 

Pintye Gábor
régész

cserepek_honaplelete

Kályhacsempe a Perényi (b) és a Drágffy (j) család címerével