beruhazas

· Beruházók és építkezők részére ·

A következőkben segítséget szeretnénk nyújtani beruházóknak, magán személyeknek és mindazoknak, akik régészeti feltárás kérdéseivel kapcsolatban keresik fel Múzeumunkat.

 

“Itt régészeti felügyelet szükséges”“Megelőző feltárást fogunk végezni”, “Próbafeltárást írt elő az Örökségvédelmi Hivatal” – ilyen, és ehhez hasonló megjegyzések gyakran elhangzanak egy-egy nagyberuházást vagy akár csak kisebb építkezést megelőzően. A nem szakmabeliek könnyen eltévedhetnek a hivatali (és a régészeti) szakzsargon útvesztőiben, ezért az alábbiakban pontosítjuk, hogy mikor, milyen régészeti beavatkozás szükséges egy adott munka megkezdése előtt, és hogy mitől függ, éppen melyiket írja elő az Örökségvédelmi Hivatal. És hogy mi is az az Örökségvédelmi Hivatal.

 

Az Örökségvédelmi Hivatal, vagyis teljes nevén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (JÉÖH), mint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának jogutódja végzés formájában hiánypótlást kérhet (szerződés, átnézeti térkép stb), esetleg hatáskör hiányában (nincs, adott esetben ismert, de nem nyilvántartott régészeti lelőhely) megszüntetheti az eljárást örökségvédelmi szempontból, vagy határozatban értesít arról, hogy milyen régészeti munkára van szükség az adott területen. Ezt több tényező befolyásolja, például hogy a leendő építmény (épület, út stb.) alapozása milyen mélységben, mértékben érinti és bolygatja a régészeti lelőhelyet, valamint az adott területen a régészeti leletek milyen intenzitásban kerülnek elő, a lelőhely milyen jellegű, s örökségvédelmi szempontból mekkora jelentőséggel bír (nyilvántartott, védett). Ezek figyelembe vételével az alábbi régészeti munkálatok válhatnak szükségessé:

 

Régészeti megfigyelés 

A JÉÖH olyan esetben javasol régészeti megfigyelést, amikor a beruházásra kijelölt területen nem biztos, hogy van régészeti lelőhely, de a környező területen van, tehát előfordulhat, hogy az adott helyen is lesz, így az régészeti érdekűnek számít. Általában régészeti megfigyelést írnak elő a közműépítkezések esetén is. Ilyen esetekben a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat nézi a régész, hogy kerül-e elő az adott területen régészeti objektum, lelet. Amennyiben régészeti jelenségre utaló nyomot talál, egyeztet a JÉÖH-vel és a beruházóval a további munkálatokkal kapcsolatban. Ilyenkor általában próba- vagy megelőző feltárás válik szükségessé.

Amennyiben az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, úgy fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal (esetünkben a nyíregyházi Jósa András Múzeummal), ahol a beruházó tájékoztatást kap arról, hogy a múzeum melyik régész munkatársa fogja elvégezni a próbafeltárást. Az írásos megrendelést követően, valamint a beruházói adatszolgáltatást követően 30 napon belül, a múzeum elküldi a szerződéstervezetét a beruházónak. A munka kezdete előtt legalább egy héttel érdemes a múzeumot tájékoztatni a kezdésről. A beruházónak a munka kezdete előtt már rendelkeznie kell az aláírt szerződéssel.

 

Próbafeltárás

A próbafeltárás célja, hogy a régészeti lelőhely kiterjedését, intenzitását behatároljuk. Így válik lehetővé, hogy megállapítsuk, szükséges-e a megelőző feltárás vagy sem, s ha igen megbecsülhessük a ráfordítandó időt és pénzt. Próbafeltárást kérhet a beruházó a Múzeumtól az ingatlan megvétele előtt vagy a tervezés ideje alatt. Ez nagyban megkönnyítheti a későbbi munkák tervezését. A JÉÖH olyan esetekben ír elő próbafeltárást, amikor az adott területen régészeti lelőhelyet tart nyilván, azonban annak kiterjedésére és intenzitására vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal.

A próbafeltárás kutatóárkok húzásával kezdődik, gépi és kézi munka felhasználásával. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a jövőben kell-e, és ha igen milyen jellegű régészeti munka, a próbafeltárás során megnyitott árkok felületének a beruházással érintett terület legalább 10 %-át kell érintenie, ami megnövekedhet maximum 25 %-ig. A próbafeltárás után a régésznek szakvéleményt kell írnia mind a beruházónak, mind a JÉÖH-nak. Ennek fényében a JÉÖH dönt arról, hogy szükség van-e megelőző feltárásra, vagy régészeti megfigyelés mellett, esetleg anélkül folyhat tovább a munka.

Amennyiben az építési engedély próbafeltárást vagy megelőző feltárást ír elő, úgy a szerződéskötésig megegyezik a munkamenet a próbafeltárásnál leírt rendszerrel. Ha létrejött a szerződés, akkor a múzeum feltárási engedélyt kér a JÉÖH-től. Miután ezt az engedélyt a múzeum megkapta, és az egyéb szerződésben foglalt feltételek is érvényre jutnak, megkezdődik a feltárás.

 

Megelőző feltárás

Abban az esetben van szükség megelőző feltárásra, ha a régészeti lelőhelyet a beruházás biztosan károsítaná, veszélyeztetné vagy el is pusztítaná. A megelőző feltárás kiterjed a beruházás által földmunkával érintett teljes területre. A régészeti lelőhely jellegétől függ, hogy csak a beruházás mélységében vagy a lelőhely rétegeinek teljes mélységében végzendő el a feltárás, amely gépi és kézi munkaerő együttes igénybevételével történik. Ennek időtartama és ütemezése a szerződésben foglaltak szerint történik.

 

… és még valami 

A leletmentés, mentőásatás

Leletmentést olyan esetekben végzünk, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések vagy olyan beruházások során, ahol a földmunkára nem kellett külön engedélyt kérni (mert nem érte el a 30 cm-t volt).

Leletmentést olyan esetekben végzünk, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során, s a földmunkákkal járó beruházás engedélyezésekor , a korábbi ismeretek alapján, nem született örökségvédelmi előírás.

Itt kell felhívnunk a figyelmet arra is, hogy a régészeti leletek előfordulásának múzeumi bejelentését törvény írja elő, amely szerint a régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, s a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Ugyanakkor nem kell megijednünk attól, hogy a régészek ellehetetlenítik egy-egy magánház építését ilyen esetekben. A Jósa András Múzeum régészei számára sokkal lényegesebb, hogy értesüljenek egy-egy lelőhely létéről, az adott régészeti kontextust a lehetőségekhez mérten megvizsgálhassák, minthogy a leletek begyűjtése miatt konfliktusba kerüljenek a jó szándékú leletbejelentőkkel. Ilyen esetekben igyekszünk mielőbb (1, maximum 2 nap) megjelenni a helyszínen, s csupán dokumentálni a „helyzetet”.

 

Mikor van szükség örökségvédelmi hatástanulmányra?

Korábbi, már nem érvényes, jogszabályozás szerint örökségvédelmi hatástanulmány akkor kellett készíteni, amikor vagy a beruházó, vagy a JÉÖH jogelődje, a KÖI (általában mindkettő) tudni szerette volna, hogy az adott beruházás milyen hatással van a terület régészeti emlékeire. Ennek tartalmát jogszabály rögzíti.

Jelenleg csak településfejlesztési tervezéseknél kell elkészíteni. Ebben nyújtunk tájékoztatást arról, hogy a beruházás területén, illetve annak közvetlen közelében vannak-e, és ha igen, milyen jellegűek a régészeti lelőhelyek. Itt adattári, irodalmi, valamint a helyszínen végzett terepbejárási adatokkal támasztjuk alá azokat a javaslatokat (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, megelőző feltárás), amelyeket a hatástanulmány végén megfogalmazunk.

 

Mi az ERD?

Előzetes régészeti dokumentáció valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

 

Mikor kell ERD?

2011. 20/A. § (I) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.

(3)Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei – nemzetgazdasági szempontokból indokolt esetekben – a központi költségvetésből fedezhetőek.

 

Milyen jogszabályok rendelkeznek a régészeti örökség védelméről?

A régészeti örökség védelmének szabályozásában az utóbbi időben számos változás történt. A korábbi állapotokhoz képest ez jelenthetett csak kisebb „finomhangolást”, míg más területen, mint az örökségvédelmi felügyeletet, hatósági és szakhatósági feladatokat, valamint a  végrehajtást ellátó hivatalok, közgyűjtemények státuszában és szervezeti felépítésében, valamint feladatellátásukban gyökeres átalakulást hozott.

  • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről,
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról
  • és a közművelődésről,
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 47/2001. (III.27.) Korm.rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról,
  • 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról,
  • 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról,
  • 395/2012. (VII.11.) Korm.rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról,
  • 439/2013. (XI.20). Korm.rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről
  • 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról,
  • 80/2012. (XII.28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól

A fenti ügyekben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén keresse

RÉGÉSZETI FELÜGYELET:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (JÉÖH):

Nyíregyházi területi iroda,
4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 29.
Fax: 42/506-503
Régészeti felügyelet: Dr. Bálint Marianna (irodavezető) 52/500-491, 30/274-0733
Műemlék felügyelet: Mészárosné Tarr Erzsébet 42/506-502, 30/249-1683, Nagy Tibor 42/506-502, 30/249-1680
Honlap: www.koh.hu

 

MŰEMLÉK FELÜGYELET:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 

Jósa András Múzeum:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága,
4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21.
Tel.: 42/315-722, 509-032, 414-141
Fax: 42/315-722

Régészeti osztályvezető: Jakab Attila 20/329-4682
Régész, koordinátor: Istvánovits Eszter 20/342-2752

E-mail: koordinator@josamuzeum.hu